42. KOLOZSVÁR
42. KOLOZSVÁR
A kolozsmonostori apátság alapításakor csak mint falu létezik, amelyet a következő században, 1192-ben III. Béla az apátságnak adományoz. 1177-ben már Kulusvar a neve. (Schematismus. 1882. 111.)
1213-ban már várként szerepel: castrenses de Clus. (C. Suciu: Dicţionar istoric.)
A tatárjárás az óvárosi várat elpusztítja, V. István németeket telepít ide.
1282-ben Kulusvár, 1317-ben Kolosvár, 1348-ban Clusenburg, 1401-ben Kolosvár,
1573-ban Claudiopolis formában jelentkezik (uo.).
Az egykori római város, Napoca pusztulása után itt a kolozsmonostori apátság alapításáig semmiféle építkezés nem történik. Feltételezik, hogy ebben az időben Kolozsváron is építettek templomot, legkésőbb a következő, tehát a XII. században.
Egyházáról az első adat 1214-ből ismeretes: „Iobbagiones ecclesie de Clus”. (C. Suciu: i.m.)
1275-ben V. István a gyulafehérvári püspöknek adományozza a várost, amikor annak papválasztási jogáról döntenek. (Beke: Az erd. egyházmegye. 130.)
1332-ben István a papja, aki a pápai tizedjegyzék szerint 5 fertót fizet jó ezüstben, 1 sektin híjával, 1333-ban két és fél márkát jó ezüstben, 1334-ben 18 garast, 1335-ben 30 garast és 10 pensa dénárt. (Beke: i.m. 130.; Documente. XIV. C., III. 129, 167, 190, 211.; Györffy: Az Árpád-kori. III. 359.)
A középkorból több plébános neve ismeretes: 1313–1324 között Benedek dékán (Beke: i.m. 130., jegyz.) és plébános (Györffy: i.m. III. 356.), 1377–1378-ban Miklós (Beke: i.h.), 1331-ben Mihály főesperes (Györffy: i.h.), 1408–1414 között Christián (SZOKL. III. 22.), akit István püspök kötelez beszédek és a Szent Katalin társulat alapítványi miséinek tartására. (Beke: i.h.) 1423-ban János plébános dr. in medicina, aki 1408-ban a plébánosi jogok tiszteletben tartásáért pert indít a domonkosok priorjai ellen. (Beke: i.h.) 1439-ben Márton a plébános, Albert király káplánja. (Urkundenbuch. V. 17.) 1450–1453 között Slewnig Gergely a plébános, aki Bécsben tanul 1445-ben (Tonk: Erdélyiek. 637.; Urkundenbuch. V. 391.) és László király házi káplánja. (Urkundenbuch. V. 421.) 1492-ben Tristianus, aki 1468-ban bécsi diák. (Tonk: i.m. 2380.) 1482-ben Jakab plébános (Beke: i.m. 130., jegyz.), aki 1465-ben Bécsben tanul. (Tonk: i.m. 812.) 1521–1528 között Klemischer János (Kleen) a plébános, aki 1488-ban bécsi, 1509-ben páduai diák. (Tonk: i.m. 115.; Beke: i.m. 130.) 1534–1544 között Wolfhard Engeding a plébános, aki 1520-ban Bolognában tanul (dr. utriusque juris). (Tonk: i.m. 15.) 1427-ben Johannes Megerlein plébános 1418-tól Páduában tanul és orvosdoktor lesz. (Tonk: i.m. 893.)
A város első plébániatemploma az óvári templom volt, mely a tatárjárás előtt épült, legkésőbb a XII. században. Amikor III. Béla Kolozsvárt a kolozsmonostori apátságnak adományozza, lakói a magyarok mellett német telepesek is (Saxones), akik mint katolikusok jönnek ide s nem maradnak templom nélkül. Sőt még előbb van temploma, mert a szomszédságában már egy évszázaddal korábban létezik a kolozsmonostori apátság, s a Szent István által befogadott s terjesztett kereszténység itt is meghonosul.
Egyesek szerint az egykori pogány templom anyagának felhasználásával épült annak helyén, mégpedig I. Béla idejében. Korának meghatározását megerősíti egykori román stílusa is. (Bíró: Erdély művészete. 23.)
A tatárjáráskor elpusztul, de nem tűnik el véglegesen.
A tatárjárás után domonkosok kapják meg és támasztják életre a templomot. Ennek pontos dátuma ismeretlen. Az Agenda Codex szerzője, Mihály Dominicanus 1280–1300 körül már kolozsvári szerzetes. (György: A Ferencrendiek. 244.) Ettől kezdve nem mint plébánia-templom, hanem mint szerzetesi templom szerepel.
Az egykori román stílusú templom sok átalakításon megy keresztül. Eredetileg háromhajós lehetett. Északi mellékhajója jelenleg az újabb kori rendház egyik keresztfolyosóját képezi. Nagy átalakításokat a Hunyadiak korában végeznek. Hunyadi János évi 50 aranyforintot érő kősót utaltat ki a javításokra.
Dengelegi Pongrácz János erdélyi vajda özvegye, Hunyadi János testvére ekkor építteti benne a Szent Antal-kápolnát. (Balogh J.: Az erd. renaissance. 72/27.)
Polnár Gábor domonkos püspök boltoztatja a templomot. (Kelemen Emlékkönyv. 254.) Ekkor kapja gótikus elemeit. Maga a rendház teljesen gótikus. Csak a sekrestye és a rendház folyosója, valamint a refektórium maradt meg a régi formában. (Balogh J.: Művészet Mátyás kir. udvarában. 105/2.)
Mikola Ferenc 1471-ből fennmaradt és az Erdélyi Múzeumban őrzött sírköve ebben a templomban volt, mivel sokat buzgólkodott a rendház és templom javítása érdekében. (Balogh J.: Az erd. renaissance. 261.)
A XV. század közepén a templom mellé Somkereki Erdélyi János a capella Rosarii-t építteti szárnyas oltárral. (Balogh J.: i.m. 72/33.)
1485-ben Tamás festő, Erdélyi István alvajda megrendelésére, Mária mennybemeneteléről fest képet. (Kelemen Emlékkönyv. 254.)
Hunyadi János adományleveléből kitűnik, hogy a templom Havi Boldogasszony és Szent Antal tiszteletére volt szentelve. Az eredeti az előbbi lehetett. (Beke: i.m. 13.)
Már parochiális egyház korában a Szent Jakab-kápolnát építik hozzá, amely a középkori gyakorlat szerint temetőkápolna lehetett, amit később valóban ossariumnak használtak. Az 1349. évi búcsút engedélyező bulla a Szent Jakab-kápolnának is búcsút biztosít. (Documente. XIV. C., IV. 415.) 1733-ban bontják le, amikor a Ferencesek megkapják a templomot, mely az ekkori javítások során nyeri barokkos külsejét és 1728-ban barokkos tornyát. (Bíró: i.m. 117.)
Ferences templom
SZENT MIHÁLY-TEMPLOM
FARKAS UTCAI TEMPLOM
SZENTPÉTERI TEMPLOM
A TEMPLOMOK SORSA A REFORMÁCIÓTÓL KEZDŐDŐEN
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
