2. ALMAKERÉK
2. ALMAKERÉK
1289-ben Alma néven jelentkezik az oklevelekben. (Beke: Az erd. egyházmegye. 10.; Urkundenbuch. I. 10., jegyz.) 1305-ben Almakerék, 1317-ben Albkarak, 1340-ben Helbenkragen, 1349-ben Malmkrag, Medium Collum, 1424-ben Malenkrach formában fordul elő. (C. Suciu: Dicţionar istoric.)
1289-ben plébánosa van: Henrik, tehát temploma is. (Urkundenbuch. I. 240.) 1309-ben is Henrik a plébános. (Urkundenbuch. I. 431.; Beke: i.m. 10., jegyz.)
1317–1320 között a pápai tizedjegyzék részére készült számadásban Almakerék egyháza is szerepel olyanformán, hogy adatok hiányában nem tudták megállapítani jövedelmét. (Documente. XIV. C., I. 269.) 1363-ban is említik a plébániát. (Schematismus. 1882. 76.) 1447-ben Berethalmi Miklós a plébános. (Urkundenbuch. V. 209.)
A templomot a XIII. században építtetik az Apafiak, lévén az ő birtokuk a falu. Erre utal a zárókövön látható címer is. Mária-templom volt.
1405-ben egy zarándok egyik falfestményre karcolja fel látogatásának idejét, ami azt jelenti, hogy ekkor a falfestmények már megvoltak. Az írás a főoltár mögötti falfestményen látható: „Anno Domini millesimo quadringentesimo quinto Nicolaus? extitisset fugitivus propter damnum.“ (Roth: Die d. Kunst in S. 119.)
1447-ben Apafi Miklós malomtizedet adományoz az egyháznak, hogy a plébános misét mondjon érette. (Kádár: Szolnok–Doboka vm. II. 36.)
Az eredeti templom román stílusú volt, de a XIV. században az Apafiak gótikus stílusban a templom keleti részét átépítik, amikor az ablakok kereteit is kicserélik, ami miatt a már kész falfestmények is károsodásokat szenvednek. Ekkor készülnek a szentély későbbi falfestményei. (V. Drăguţ: Arta gotică. 222.)
Újjáépített formája kora gótikus, háromhajós, egyszerű formákkal. A hajóhoz a nyolcszög felével záródó szentély csatlakozik. A szentélyt kora gótikus keresztboltozat fedi, a kora gótikára jellemző zárókövekkel. A zárókő címerén írás: „GENTILE SCUTUM APPAE.” A hajót gótikus famennyezet fedte, de ezt 1792-ben síkmennyezet váltotta fel. Az oldalhajók boltozatai beomlottak. Kazettás mennyezet fedi. A főhajót az oldalhajóktól szépen ívelt csúcsíves árkádok választják el. A főhajó falában kisebb gótikus ablakok nyílnak mérműves töredékekkel. Ezt is kazettás mennyezet fedi, két színre festve. Az ablakok kettős osztásúak.
Az erődítéskor a szép nyugati csúcsíves kaput a toronynál befalazták. Dús díszítéssel, faragott kőkerettel készült: A torony még a román kori hagyomány szerint a főhajó nyugati tengelyében áll, és egykor nyitott bejárati csarnokot zárt magába.
Apafi 1447. évi végrendeletéből ismerjük, hogy a templom Szűz Mária tiszteletére volt szentelve. Szentségfülkéje fölött gótikus baldachin keretben a keresztrefeszítés domborművén, a feszület mellett, Mária és Szent János látható. (Gh. Arion: Sculptura gotică. 44.)
Szárnyas oltára a XV. század közepén készülhetett (1495), tipikusan vidékies alkotás. Az oltár közepén Mária trónol, angyalokkal körülvéve, jobbról és balról az alapítók képe, szent vértanúk, jelenetek Mária életéből, Szent Mihály és Szent György, a fájdalmak férfia, Mária és Szent János között. (Roth: i.m. 119–120.; V. Drăguţ: i.m. 247–249.; Oprescu: Bisericile cetăţi. 180.; Balogh J.: Az erd. renaissance. 49.)
Kivételesen jól megőrzött falfestményei teszik nevezetessé a templomot. A középhajó festményei 1350 után készültek, 5 sávban és 53 képben: Teremtés; Krisztus születése és története; A szenvedés története; Feltámadás; Mennybemenetel, szentek sorozatban. A reformáció után bemeszelték, ami sokat ártott a képeknek. (Fabritius: S. Kirchenbürgen. 73.)
A lábazati részeken a képek egy részének feltárását a meszelés lehetetlenné tette.
A mennyezeti mezőben Jézus élete és a 4 evangélista látható, a szentély falán 10 vértanú nő, az oldalfalakon Jézus szenvedéstörténete. Szent György legendája is helyet kapott a szentély falán, valamint a magyar szent királyok, egy szent püspök, Szent Ferenc és Szent Domokos. (Roth: i.m. 33, 118.; Göllner: Geschichte der D. in R. 182.; Balogh J.: i.m. 27–28.; Oprescu: i.m. 179–180.) Érdekes beállításban készült Júdás árulása és öngyilkossága. A festményeket részletesen V. Drăguţ írta le. (i.m. 215, 222–225, 262/69, 263/86.)
Középkori harangja a bronz keresztelőmedencék mintájára készült, szőlőindákkal díszített. (XIV. sz.)
A szószék lábazatán érdekes, kőbe faragott dombormű van, amely a feszületet, Máriát és Szent Jánost ábrázolja. (V. Drăguţ: i.m. 293, 296.)
1857-ben a zsindellyel fedett tetőzetet tűzvész pusztítja.
A templomot a XV. században épült alacsony védőfal vette körül, bástyatornyokkal. (Kemény–Gyimesy: Ev. templomok. 124.; V. Drăguţ: i.m. 114–115., 306–307.), de ezekből csak a harangtorony áll. 1635-ben kápolna épül Apafi Mihály családi síremlékei részére. (Fabini)
Középkori katolikus lakói a reformáció idején lutheránusok lesznek, a templommal együtt.
A XVIII. században lutheránus anyaegyház és e század elején is az. (Benkő J.: Transsilvania. II. 212.; Helységnévtár. 1913.)
1424-ben a pápa az Apafi Miklós által alapított várkápolna részére búcsút engedélyez. (Fabritius: i.h.) Ez lehetett az a kápolna, amelyet később a kevés számban megmaradt katolikusok használtak. A XVIII. század elejétől segesvári ferencesek gondozzák. (Urkundenbuch IV. 268.)
1753-ban még vannak katolikusok és lutheránusok. (Fabini)
A katolikusok 1809-ben plébániát szerveznek és 1865-ben Haller János özvegyének támogatásával templomot építenek. (Schematismus. 1882. 76.; György: A Ferencesek. 383.)
E század elején római katolikus anyaegyház. (Helységnévtár. 1913.) A reformátusoknak is van kápolnájuk 1666-ból, a falu keleti részén. (Kővári: Erdély régiségei. 296–297.)
Lutheránus templom
A lutheránus templom szentélye
A lutheránus templom belseje
Katolikus templom
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
