2. METAMORPHOSIS TRANSILVANIAE
2. METAMORPHOSIS TRANSILVANIAE
Apor Péter óta Erdéllyel kapcsolatban történelmi fogalom: Erdély változásai vagy Változó Erdély meghatározás.
A nagy változás Szent István műve. Kezdete ugyan visszanyúlik Géza fejedelem korára, amikor a nyugati kalandozások korának lejárta után, 972-től a nyugati kereszténység misszionáriusai megjelennek Magyarországon. Számukra Erdély felé is megnyílik az út, amikor a Szent István-i királyi központosítással szemben álló fejedelmi önállóságát védelmező Gyulát Szent István fegyverrel legyőzi, annak ellenére, hogy anyai nagybátyja volt.
A Szent István-i egyházszervezés 1003-tól terjed ki a Gyula országrészére is, és fejeződik be az Erdélyi Püspökség felállításával 1009-ben a Szent István által alapított 10 püspökség révén, amikor az ostiai püspök mint pápai követ megerősíti a püspökségeket. (Györffy: István király emlékezete. 182.)
A püspökség székhelye hamarosan Gyulafehérvár, az egykori fejedelmi székhely lesz. Nevét, eltérően a többi 9 püspökségtől, nem a székhelytől kapta, mert a püspökségek szervezésének kezdetén a számára kijelölt hely a Szent István-i szervezéssel szembenálló Gyula hatalmában volt. Ezért kapta a püspökség kezdettől a Transsylvanus, Ultrasylvanus, Erdélyi Püspökség nevet, és őrizte meg ezt az elnevezést kilenc évszázadon keresztül.
A latin rítusú püspökség megszervezésével a keleti rítus terjedése meg is szűnik, és kizárólag a latin rítus lesz uralkodóvá. Példa erre a bolgár kereszténység ellenkező irányú pálfordulása. Borisz cár népének megtérítése után I. Miklós pápához fordul, tőle kér papokat, és eltávolítja a keletieket. 869-ben azonban II. Adorján pápa nem teljesíti mindenben a cár kérését, mire ő újra kelethez fordul, a keleti szertartásra tér át egész népével, a latin rítusú papoknak pedig távozniuk kell. Abban a korban ugyanis nem volt elképzelhető, hogy egy országban egymás mellett kétféle kereszténység létezzen, még külső formáiban sem. Ez történt Szent István korában is: a nyugati kereszténység lesz kizárólagos. Erre bizonyság, hogy ebből a korból egyetlen keleti szertartású templomról sincs adat, nem maradt emlék, az akkor itt lakó szláv népek mind a latin kereszténységhez tartoztak, és tartoznak ma is utódaik, nem pedig a szláv nyelvhez kötött keleti kereszténységhez. A keleti kereszténységhez tartozó népek jóval két évszázaddal később tűnnek itt fel, mégpedig szláv köntösben.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
