1. Csáthy. Görcsöni. Dobai. Marosi. Budai s mások. | Tündérkert

1. Csáthy. Görcsöni. Dobai. Marosi. Budai s mások.

A Pannoniai Ének a Szilágyságban készűlt. A Csáthy Demeter verse, a ki azt 1541 tájt szerezhette, a mikor «nagy bú volt Magyarországon».

Ezth zerzetteek Zylaghsaghban,
Chathy Demeter nagh Gondolyathaban,
Mykorth nagh Bw wala Magyarorzagban
Egh nemynemy mulathsagaban.

Széchy Károly alapos tanúlmányban* fejti ki, hogy Dugonics a maga «igen megkopott» szövegét, a melyet használt, «egyenesen a Szilágyságból» kapta, gróf Lázár Jánostól. A Lázár-család gyalakuti ágának rokonsága a Szilágyságban birtokos 624volt a Bethlen-, Apaffy-, Teleki-családok révén s az itt készűlt ének ily módon juthatott a Lázár János birtokába.

V. ö. Széchy Károly: A Pannoniai ének. 80–86., 109. ll.

Csáthy Demeter életéről annyit tudunk, hogy 1493–1509 tájt a krakkai egyetemen volt* s mint Ferenczrendi szerzetes* Kusalyban, a rendnek «ez erős és népes» telepén élhetett.*

Széchy i. m. 91. l.

U. o. 116. l.

U. o. 117. l.

Görcsöni Ambrus a XVI. századnak egyik legtehetségesebb írója. Életéről többet nem tudunk, mint a mit ő maga mond el a versében. Elbeszélő költeményének, históriás énekének a czíme: Az felséges Mátyás királynak, az nagyságos Hunyadi János fiának viselt dolgairól, életiről, vitézségiről, végre az ő ez világból való kimulásáról. Hogy korában milyen népszerű lehetett, bizonyítja, hogy a XVI. század elbeszélői igen gyakran idézik az első sorát: «Árpád vala fő az kapitányságban.» Műve négy kiadásban is megjelent 1570-, 1571 és 1581-ben Kolozsvárt a Heltai Gáspár könyvnyomtató műhelyében és egy névtelen kiadásban Debreczenben. Szabó Károly e debreczeni kiadást tartja az elsőnek, de dr. Széchy Károly szerint ez csak a kolozsvári után készűlhetett. A költő énekét Homonnai Drugeth Gáspárnak ajánlja, a ki Zemplén és Ung vármegyékben volt főispán. E körűlményt tekintetbe véve közelebb lehetett a debreczeni kiadóhoz, mint Heltaihoz. Bár a Baranyában is van egy Görcsön nevű helység, de mégis minden valószínűség szerint a szilágysági Görcsönből való lehet, erre a feltevésre útal már maga a választott pártfogó is, mert a Homonnai Drugethek mind e vidéken, Felső-Magyarországon szerepelnek. Költőnk a Szilágyságból igen könnyen kerűlhetett a Zemplénben és Ungban szereplő Homonnai Drugeth Gáspár szolgálatába. Elbeszélésének mind a négy kiadása csonka. Bár Heltai 1574-ben meghalt, s már 1575-ben a nyomtatványokon a felesége neve szerepel, de a gyűjteményes könyv ajánlása és a czímjegyzék még a Heltai idejében készűlt s a Görcsöni Ambrus éneke is benne van; 625nem gondolhatunk arra, hogy az ének csonkaságának Heltai az oka, a kéziratnak már az ő kezében kellett lennie. Valószínű, hogy Görcsöni a munkája kiadása közben halt el; mert gyakran megtörtént, hogy egy-egy író valamely nagyobb elbeszélését már felében is elkezdette nyomatni. A legnagyobb valószínűség szerint a Görcsöni elbeszélése csonkán jutott a Heltai kezébe is. Elbeszélését Árpáddal kezdi s úgy vezeti le a Zsigmond király törvénytelen fiától, Hunyadi Jánostól származott Mátyást. Mátyás életét egészen Bécs elfoglalásáig követi s itt megszakad elbeszélése. Mátyás király halálát nem írhatta már le a czímben tett igéretének megfelőleg; de korának egy másik jeles elbeszélője, Bogáti Fazekas Miklós 1576-ban Tordán írt egy hasonló tárgyú elbeszélő költeményt a Mátyás életéről, a mely a Görcsöni Ambrus éneke folytatásának tekinthető.*

Dr. Széchy Károlynak a kolozsvári m. kir. tud. egyetemen az 1896. évben tartott előadása után.

Dobai András 1540-ben az Utolsó Itéletről írt egy 196 alexandrin-sorból álló versezetet, (Patak városában, a Bodrog mentében), mely őt a XVI. század egyik elsőrendű költőjévé avatja. Születése helyéről Szilády Áron azt mondja, hogy az vagy a szilágysági Kis- és Nagy-Doba nevű helység egyike lehetett vagy Szatmár vármegyében keresendő.* Versét Vas Mihálynak ajánlja, a kiről tudjuk, hogy Perényi Péternek siklósi várában kapitánykodott s a kiről Istvánfi írja, hogy Nagy-Károlyból való volt.* Szilády véleménye szerint nem lehetetlen, hogy ezzel az ajánlással azt a pártolást kívánta meghálálni, melylyel Perényi meghítt embere őt, földiét(?) arra segítette, hogy Perényi udvari papságát megnyerje.*

R. M. K. T. II. 443.

Istvánfy, Hist. XV. Régi Magyar Költők Tára. II. 443.

U. o.

A Szilágyságban való szerepléséről nincs biztos adat; arról tudunk, hogy Perényi udvarában (1540) esztendeig maradt. Azután Bártfán nevelősködik, honnan szülőföldére vágyakozik. Innen a mint eltávozik, tán épen az ott dühöngő 626pestis miatt,* nyoma vész, valószínűnek látszik, hogy hazafelé tart s tán épen itt szolgálja a reformáczió ügyét, ő, a ki kora nevezetesebb oktató férfiai közé tartozott. Szilády maga is megemlíti, talán épen szűlőföldén várta a meghívást a Tisza mellé valami nyilvános tanítóságra.* De már erről többet nem tudunk. «Ha csak nem ő azon Andreas Dobay, a ki 1560-ban iratkozott be a wittenbergi egyetem hallgatói közé».*

R. M. K. T. II. 442. l.

U. o. 442, 443. l.

U. o. 443. l.

Marosi Istvántól, a ki Egrespatakon 1680 körűl lelkész volt, valóban igen becses verses leírás maradt fenn a Szilágyról ily czímen: Topica Descriptio Sylvaniae. E verses munkának egyes részeivel munkám megfelelő helyein találkozik az olvasó. Igazán ékes rigmusokba szedte a Szilágy nevének eredetét, várait, hegyeit, vizeit, területét, határait, a sóútakat történeti hűséggel megjelöli. A zengzetes alexandrinusok végül rávallanak a kálvinista papra, a ki mindenek felett a «fényes mennyországból» leszálló «megannyi szép virtust» énekli meg az ecclesiáról.*

A verses munkát másolta krasznai Kovács Mihály 1710-ben s ezt a másolatot Borbély Sámuel, tanítóképzőintézeti igazgató küldte hozzám. E mellett fenmaradt a Topica Descriptio Sylvaniae egy kézíratban levő s 1710-ben Biró Sámuel egybeállította könyvben is, mely Kiss Ernő, zilahi ügyvéd birtokában van.

Ugyancsak Marositól, mint szilágyhorváti prédikátortól 1672-ben Kolozsvártt ily czímű munka is jelent meg: Füge Físzek, melyben öt tojások vannak.

(Menyői) Tolvaj Ferencz 1675-ben könyvet is írt: Az arithmetikának mestersége czímen.*

L. Szabó Károly: Régi M. Könyvtár 1531–1711. év.

1759-ben gróf Teleki Ádám, dobokai főispán, kormányszéki tanácsos, majd Kolozs, Torda és Közép-Szolnok vármegyék főispáni helytartója mívelte a magyar költészetet. Emlékeztető Oszlop czímű verses munkáját felesége emlékének szenteli. Lefordította Czidet, melynek előszavában lángoló 627hazafisággal buzdít a nemzeti nyelv tanulására s irodalmunk becsűlésére.*

Gróf Teleki Ádám: Czid, melyet hajdan Korneille Péter franczia nyelven készített. Kolozsvár 1773. III. lap.

Laskai (Zilahi) Sámuel: Erkölcsi katékézise Kolozsvárt jelent meg. (1804. in 4° pag. 182. Sámuel Demjén.)*

Nemz. Muz. Inventarium Codicum Hungaricorum. Quart I. – Nr. 116.

BUDAI ÉZSAIÁS.*

Budai Ezsaiás. A Vasárnapi Ujság 1858. évi 3. számából.

Budai Ezsaizsás Peérban született 1766 május 7-dikén. Tanulását szülőföldén kezdte. 1841 július 14-dikén halt meg. Életrajzát közli Kátai Gábor.*

Vas. Ujs. 1858. 3. sz.

Arcanum Newspapers

See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!

Show me