A lakosok s ezek foglalkozása.
A lakosok s ezek foglalkozása.
A megye lakóinak száma 218,000, ezek közül 167,000 oláh a magyarok száma 39,000, vannak még németek és tótok, kisebb számban fordúlnak elő még zsidók és czigányok.
A vármegye termő területei 459,379 ha. (hectár), ebből szántóföld és erdő 149,305 ha. A nem termő terület 16,488 ha. Terményei közül legfontosabb a búza, melyet 26,581 ha. területen termelnek, kevesebb mennyiségben rozsot és árpát, ellenben igen sok tengerit, 50,583 ha., zabot 21,331 ha területen. – A Mezőségen a gyümölcs is szépen díszlik; termesztenek még burgonyát, kétszerest, lent és kendert. A szőlőmívelés a filoxera pusztítása folytán csökkent.
Az erdők túlnyomóan bükk és tölgyesek, fenyves csak igen kevés van.
A lakosok főfoglalkozása a földmívelés, a Szamos völgyeiben s a Mezőség alacsonyabb részeiben. Az oláh lakosok kedvelt foglalkozása a pásztorkodás.
Az ipar jelentéktelen, leginkább a bánya-, kohó- és faiparra szoritkozik.
Jelentékenyebb bányászatot űznek Oláh-Láposbánya vidékén, a hol királyi bánya és kohómű van, mely aranyat, ezüstöt, rezet és ólmot termel.
19A macskamezei mangan vasércz ferro mangan előállitására fontosságot nyerhetne, a kincstárnak volt is itt bányája, melyet azonban félbe hagyott. A magas mangan tartalmuk miatt magukban csak igen nehezen redukálható vasérczek előállitása nem állott arányban a kiadással, e miatt beszüntettetett; eleintén a máramarosi határhegységből, a Kapnik- és Totosbánya vidékéről odaszállitott lápvaskővel elegyítve olvasztották fel, az utóbbi időben a rójahidai vasmű a macskamezeit elejtette, bár nem közelebb fekvő, de sokkal könnyebben olvasztható vaskövekkel fedezte szükségletét, melyet Kapnik- és Totosbánya vidékéről szállit.
A hójai mészkőből sok helyen kezdetleges kemenczékben légmeszet égetnek, melyet a mészkövet nélkülöző környékre, sőt meglehetős távolságra is elszállitanak. A hójai rétegek márgás padjai épitkezési követ szolgáltatnak a szarmáti rétegek aljbeli részében a kis telepekben előforduló gipszet a helybeli lakosok házaik mázolására használják. – A Csicsóvár környékén előforduló kemény kvarczit homokkőből malomkövet készítenek.
A brébfalvi, valamint a haragosi palaszigetben előforduló dolomitot részint csiszolásra, részint a kevésbbé alkalmasat országút-kövezésre használják. A sóaknázás a megye területén megcsappant. Ma egyedül Deés-Aknán van üzemben.
Kereskedelme nem nagy, főbb czikkei: állatok, ásványi termények és faárúk. A hiteligények kielégítésére szolgál 10 részvénytársaság és 13 községi hitelszövetkezet.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
