Macskamező.
96Macskamező.
Km. prot. Michael 17. és Neoreg D. 4.
Transilv. fasc. 9. nr. 69.
E. F. K. ltár.
Nevét erdeiben egykor bőven található vadmacskák után kapta. Oláh neve 1830-ban* Máská.
Cons. statist. topogr. 118. l.
Magyar-Lápostól délnyugati irányban, ettől mintegy 5 kilométernyire fekszik a Lápos folyó jobbpartján, észak felől egy hegyláncz által környezve, a község kis része azonban a Lápos vize balpartjára is kiterjed.
Hagyomány szerint e község első telepese az itt lakó nemes Velle család őse volt, ki egy irtásos helyen vadmacskát lövén meg, erről nevezte volna el a községet s jelenlegi pecsétnyomójára is vadmacskát vésettek.
Macskamezőt kezdettől fogva a losonczi Bánffyak birták, mint Magyar-Lápos tartozékát.
1500-ban* Bánffy János fia János, Bánffy Mihály fiai: Imre, Péter, András és Mihály a birtokukban levő Macskamező egyik felét, Bánffy László s fiai: Miklós és Ferencz, Bánffy György fiai: Ferencz, István és Zsigmond, ezen Ferencznek fia Kristóf s azon Istvánnak fia László pedig a birtokukban lévő másik felerészt Csicsó urának, István moldvai vajdának s fiának Bogdánnak eladják.
Km. prot. Michael 17. és Neoreg. D. 4.
1553-ban* Csicsóvár tartozéka a Lápos vidékén. Vajdája Vele György. Van ekkor benne három kapu és öt szegény lakos.
Trans. fasc. 9. nr. 69.
971584-ben* Báthory Zsigmond e M.-Láposhoz tartozó falu lakóit szűk s terméketlen területük miatt a 30-ad alól fölmenti.
I. L. Reg. Sig. Báthory 251.
1589-ben* birája Tokos Lukács, esküdtje Tokos Pintye.
Km. Szolnok int. B. 11.
1598-ban* birtokosa köblösi Teke György, jobbágyai: Biró és Ungur családok, kenéze Ungur Tivadar.
Km. Doboka F. 1, 13.
1602-ben* Kamuthy Farkas birja.
Orsz. ltár.
1608-ban* Rákóczy Zsigmond e birtokot, mely ezelőtt Szamosujvárhoz tartozott, Bibarczfalvi Nagy Menyhértnek, Kézdi szék kapitányának adományozta.
4. L. Reg. 244.
1613-ban* Bethlen Gábor e birtokba, mely állitólag Kővár várához tartozik, Ilky János kővári várnagyot új adomány czimén megerősiti.
7. L. Reg. 42.
1618-ban (a Rettegi gyüjteménye szerint) a fejedelemnek itteni birtoka után, mely Szamosujvárhoz tartozik, Dráva Gergely puskást állitották ki.
1625-ben* Ilky János tiltakozik az ellen, hogy e birtokát a fejedelem jogtalanul Szamosujvárhoz csatoltatta.
Km. prot. H. 20.
1631-ben* Rákóczy György e Szamosujvárhoz tartozó birtokot Hettyei Bálintnak adja zálogba azon vitézségeért, melyeket Faragó András mezei hadak kapitánya és alvezérsége alatt, előde Bethlen Gábor idejében, a római császárral való harczban kifejlett.
16. L. reg. 198.
1638-ban* a fiskus e birtokot Köblösi Teke Lukács fia György, fia ifj. János magvaszakadtával elfoglalta, de női ágon lévő utódai* annak ellentmondtak.
Gyf. Div. Cott. II. fasc. 4. nr. 46.
Lást ezeket M.-Köblösnél.
1653. és 1658-ban* a szamosujvári uradalomnak itt 7 adózó jobbágya volt.
Torma cs. ltár.
1659-ben* Barcsay Ákos e birtokot Deési Literáti Szőcs Ferencznek és neje Szathmári Erzsébetnek adja zálogba, a kitől Bánffy Zsigmond váltotta ki s 1675. év április 27-én* fejedelmi jóváhagyást nyert reá.
27. L. Reg. 97.
Torma gyüjt.
1672-ben* Pap János és István armalist kapott s 2 telküket a fejedelem megnemesiti.
U. o.
1675 szept. 19-én* Szamosujvártt kiállitott oklevél szerint Apaffy fejedelem Macskamezei Ungur Pétert, Mártont és Gábort telkeikkel együtt megnemesiti.*
Kmonostori conv. Arm V. 24. Kihirdetve Deés, 1675 okt. 8-án.
Macskamezei Ungur család czímereit lásd Siebm. Wb. IV. B. 15. Abth. 182. T.
1676-ban* itteni nemes a Román család.
Vármegyei jkv.
981679-ben*birtokosa Bánffy Boldizsár, Bánffy Zsigmondnak Kendeffi Annától való fia.
E. F. L. III. 204. H.
1679-ben* e birtokot Barcsay Kozárváry Ferencz deáknak, Apaffy pedig Bánffy Boldizsárnak* adományozta s ez Nagy Péternek adta zálogba, kitől kiváltotta 1694-ben* birtokosa Bánffy Péter a Boldizsár fia.
U. o. 159. V.
Bánffy e birtokáról minden dézmát a magyar-láposi papnak fizette.
Gyf. Szathmár fasc. 2. nr. 35, 56.
1702-ben* birtokosa Bánffy Péter; egytelkes nemes a Pap család.
E. F. ltár.
1713-ban* egytelkes nemes a Karuly és Pap család, 4-en laknak ugyanennyi házban vagy 2 örökségen.
Erd. főkormányszéki ltár. Nemes. Prod. J. 1.
1721-ben* a Bánffy család birja, idevaló egytelkes nemes a Pap család.
E. F. L. XII.
1738-ban* birtokosa báró Bánffy Péter. Bánffy Péternek Rhedei Annától fia Péter 1751-ben magtalanul elhunyt s leánya Zsuzsa, ennek gr. Kendeffy Gábortól fia Elek, kinek gr. Bethlen Krisztinától gyermekei: Ráchel és Borbála.*
U. o. III. 164. B.
Torma gyüjt.
1774-ben* egyik birtokosa Balog Zsigmond és Pap Iliszia.
Megyei ltár selejt. 81. szám.
1786-ban* birtokosa özv. br. Bánffy Péterné, gr. Teleki Borbála,* van 25 jobbágya, 14 zsellére s 2 szegénye.
Erd. főkormányszéki ltár.
Torma gyüjt. szerint Mária.
1820-ban* birtokosai. Br. Wesselényi Józsefnek neje Kendeffy Ráchel jogán van 24 telke, gr. Kendeffy Józsefné Kendeffy Borbálának 22. Egytelkes adózó nemesség.
Erd. kanczellária ltár.
1829-ben* gr. Teleki Mária és a Bánffy örökösök birják.
E. F. L. XII.
Megy. ltár.
U. o.
1856-ban* e falu nemesi jogu birtokosai gr. Bethlen Borbála gr. Kendeffy Ádámné, Traun grófnő, br. Wesselényi Farkas, ezek ősei 2400 frtért kapták zálogba.
Megyei törv. Ltár.
1863-ban* Kendeffyné Weér Róza úrbéri kárpótlásban részesült.
Urb. Wes. 111. l.
1866-ban* nemesi jogú birtokosai: gr. Teleki György, 24 Pap, 5 Cziczok, 1-1 Mán és Orosz.
Erd. főkormányszéki ltár.
Jelenlegi birtokosai (1898): gr. Teleki György utóda Árpád, öröklés, 1024 h. Simon Adolf utódai, 200 h. Velle György, Pap Simon, Vlasin László öröklés, részben vásár útján.
Jobbágyszolgálmányok: 1552-ben* a tisztnek adtak 3 tehenet, egy ökröt 5 frt 75 denár értékben, 9 köböl zabot 3 frt, 3 bárányt 50, 999 csirkét 18 denár, 4 pint vajat 1 frt értékben. Birságba fizettek 1 frtot a szokott szolgálmányon felül.
Transylv. f. 9. nr. 69.
1553-ban* évente Szent-Mártonnapon jobbágyai fele 16, másika pedig 8 denárt fizet, Szent-Györgynapon juhaikból 50-det adnak.*
Transylv. f. 9. nr. 69.
Bővebben Csicsóváránál.
Lakosai kezdet óta földmivelés és baromtenyésztéssel foglalkozó s elég szorgalmatos románok. Keresztelés, esketés alkalmával nagy lakomát csapnak. Temetés után torozás s a gyászoló gyülekezetnek cserépedények osztása, karáncsonyi kántálás s húsvét alkalmával a szegényekkel a templom udvarán való étkezés szokásos.
Ruházatukat házilag állitják elő, nyáron kendervászon ingben és lábravalóban, télen harisnyában járnak, fekete szokmányt hordanak. A nők öltözete vászoning s alsó ruha, melyre fekete szokmányt öltenek, bocskorban járnak, csizmát csak a jobb móduak s főleg ünnepeken viselnek.
Főtáplálékuk a tengeriből készült kenyér.
Házaikat s gazdasági épületeiket szétszórtan fából épitik, kevés kivétellel szalmával fedik.
Gör. kel. egyház hivei. Mindkét temploma fából épült, az elsőnek épitési ideje ismeretlen, a mást 1891-ben vásárolta 50 frton Sósmező egyházközségtől Pap Simon a Nádoré s szintén ő vette egyik harangját. A templomok védőszentje Mihály főangyal. 1892-ben szentelték föl. A régi templom harangjai 1852. évből valók, kolozsvári öntés, az új templomé 1892. évbeli.
Felekezeti iskoláját 1870 körül létesitette, Petőréttel együtt fizetik a tanitót.*
Kádár. Nevelés- és Okt. tört. 338. lap.
1858 óta évenként 15 frttal járult a magyarláposi gör. kath. iskola fentartásához.*
U. o. 359. l.
1898-ban* 3 ev. ref. hitü lakosa Magyar-Lápos egyházközségéhez tartozik.
Ev. ref. Névkönyv 104. l.
E délnek fekvő község éghajlata szelid, az északi széltől a felette emelkedő hegy védelmezi, egészséges, jég ritkán bántja.
1750-ben* határának fele téren fekszik s ennek negyede jó termő, a többi rész hegyes és terméketlen. Többnyire tengerivel élnek s ezt árusitják Felső-Bánya és Kapnik vásárain. Barmaikat pedig az ország különböző részeibe hajtják vásárra, de M.-Lápos vásárait is felkeresik. Határa két fordulós, a síkon levő részt a Lápos gyakran elönti s terményeit 100megsemmisiti; a hegyi rész kevésbbé termő, 4 ökörrel szántható, trágyázás a víz kiöntése s a záporok lemosása miatt nincs szokásban. Őszi és tavaszi búzavetése ritkán van, mivel a nagy hó és hideg kipusztitja. Egy köböl zab 6 kalangyát, szemül 2 vékát ereszt, tüzelésre való fáserdeje elegendő, legelője azonban szűk, kaszálója fordulónként, egy része M:-Lápos határán is bir. Szántója 274 köb. vetésre való, elvetettek 31 1/2 köb. őszi búzát, 71 1/2 köböl zabot, termett 21 véka szemes tengerije, kaszálója 149 szekérre való.
Erd. főkormsz. ltár.
Öt elpusztult telek lakossága részben kihalt, részben elszökött s ezekből négyet gr. Teleki Mária br. Bánffy Péter özvegye foglalt el, egyet a lakosok mivelnek.
Iparosa egy szűcs. Van 77 jármas ökre, lova, 101 tehén, 16 tulok, 157 juh, 89 disznó és 98 méhköpű. Pálinkafőzők jövedelme 3 frt 26 kr.
1882-ben* határa I. osztályu. Adó alatt van 328 1/4 köböl szántó, 623 szekérnyi kaszáló, 20 ökör, ló, 17 tehén, 1 bornyu, 2 juh, 2 disznó.
Cziráky urb. oszt.
Jelenleg határa kevésbbé termő. Terményei: tengeri, őszi, tavaszi búza, rozs, árpa, zab, kender, len, káposzta, pityóka, paszuly, tök, lóher és luczerna. Állatai: fehér szőrű szarvasmarha, bivaly, ló, juh, kecske és sertés. Gyümölcse: alma, körtve és szilva.
Van jó épület-, vas-, fehér és szürke márványköve, melyeket sikerrel bányásznak.
Itatója a Lápos, Valya szenatori patak, melynek oldalán van vaskőbányája, Válya határuluj és Urszojuluj, V. Petrilor, V. Valenilor és Valenyi, mely Dánpataka községétől kapta nevét.
Kétkerekű és kövű malma gr. Teleki Árpád, egy a Pap Tivadar, a harmadik Velle György tulajdona, az utóbbiak egy kerekű és kövűek.
Határhelyek: 1768-ban* Balte Rosie; Vádu Karuluj; Remaszicza; Csertyeze; Sugát; Gyálu Macski; Okalye; Balta Kolakuluj; Grind; Komoricze; Koszte Kornyilor; Fundu Kimpuluj; Zálatruk; Hedrevoje; Zevoj; Gyelnicze; Oszoly; Zepogye; Kalybe Markuluj; Rung; Gyalu sztircsi; Dumbrava; Kerlegat, patak; Resztyos; Dunkszora; Obreszeny; Okole; Zevoju Rosi; la Pér; Lunka; Virtop; Fruntura; Tyesztyesz; Pisztich, Metesk.
2. E. F. L. III. 209. J.
1864-ben* Moara beszce, Fresitura, Runk, Dumbrava, Szeketure, Deálu Maski, Virtopele, Lunka.
Pesty Frigyes gyüjt.
1898-ban dülők: Mará betrina, Frinturi, Runk, Hedreoje, Zevoju Zsurki, Gyalu Máski, Virtope és Lunka.
101 Lakossága: 1553-ban* van 5 szegény lakosa s az egész községben 3 kapu.
Transilv. f. 9. nr. 69.
1603-ban* összesen 3 lélek lakik benne.
Urb. conscr. f. 65–87.
1630-ban* fiaikkal együtt 38 jobbágy lakosa van, összesen 15 ház van benne.
Km. Lymbus.
1703 körül* 6 jobbágy lakosa van, házainak száma összesen 6, puszta ház 11.
Erd. főkormsz. ltár.
1750-ben* 7 egy telkes nemes lakosa lakik 2 telken 7 házban, 22 jobbágy 18 telken és házban, 2 zsellér 2 házban, 5 zsellér külsőség nélkül 5 telken és házban, 3 kóborló s 3 ily özvegy, ezeknek se házuk, se tüzük. Együtt 27 telken 32 házban laknak. El van pusztulva öt ház.
U. o.
1822-ben* 45 gör. kel. családfő lakik Matskamezőn.
Megyei ltár.
1830-ban* 397 gör. kel. lakossal.
Cons. statist. topogr. 118. l.
1857-ben Macskamező lakossága* 594, ebből 4 róm. kath., 174 gör. kath., 376 gör. kel., 7 evang. helv. és 33 zsidó. Házak száma 120.
Orsz. ism. tábla 22. l.
1886-ban 615 lakosból 2 gör. kath., 593 gör. keleti, 2 helvét hitü, 18 zsidó.
1891-ben 682 lakossal, ebből 9 róm. kath., 7 gör. kath., 623 gör. keleti, 12 ev. ref. és 31 izraelita.
Adója: 1703 körül* a jobbágyok és zsellérek egy évi adója 12 frt 50 kr., 2 köb. búza s ugyannennyi zab, 1 1/4 szekér széna s egy húsra való barom. 1748-ban* 159 frt. 1749-ben* 175 frt 15 kr. 1755-ben* 158 frt 35 kr. 1775-ben* 422 frt 37 kr. 1822-ben* 310 frt 30 kr. 1898-ban 1489 frt 42 kr.
Erd. főkormsz. ltár.
U. o.
U. o.
U. o.
U. o.
Megyei ltár.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
