Örmény-katholikus elemi fiú-iskola. A város alapitásával egykorú, a mostani főtemplom czintermében épült fel s midőn a kis katonák innen 173elmentek, e helyiségbe költözött be a gymnasiummal együtt, a Felső-viz-utczában, a hol jelenleg is van. 1716-ban két kántor-tanitója van.
1750-ben Deák Vazul, Deák Márton, Nikolavics Taddé tanitók.
1789-ben 3 osztályú vagy scola trivialis. 1792-ben elemi iskoláját 2 osztályú középiskolává fejleszti s az első osztályát megnyitja. Egy pap s egy világi tanárt választanak. 1805-ben Benai Simon a professor és Gálffy Ferencz, szül. 1740-ben. Munkája: A Gálffy család története. 1809-ben Keresztes Gergely.
1811-ben a város algymnasiumát beszünteti, Gálffyt elbocsátja s helyette 1812-ben nov. 2-án 3 osztályú gymansiumát nyitja meg; az elemi iskola fölé grammatica és syntaxis osztályok felállitásával.
1819-ben a rhetori és poesis, tehát 4–5 osztályúvá akarják fejleszteni az iskolát.
1822-ben szervezik újra s alapitják meg szabályzatát. Az elemi iskola 1855-ben is szerves összefüggésben maradt az algymansiummal, a mikor 4 tanitó tanitja az elemi osztályokat és a grammatikát. Az 1850-ben kiadott szabályzat szerint, tantárgyak: Hittan, deák, magyar, német, örmény és görög nyelv, phisika, számvetés, geometria Stylionarium és historia naturalis.
1856-ban az I. és II. grammaticai osztályt beszüntették s felállitották a 4-ik osztályt helyette, mely mai napig is meg van 4 tanitó vezetése alatt.
Kiválóbb tanitója Gábrus Zachar, 1794 aug. 18-án itt született, 1870 ápr. 27-én halt meg. Tanulását itt kezdette s folytatta Kolozsvárt s végezte a theologiát Gyulafehérvárt, de kis termete miatt papnak nem vették be. 1817-ben városi adóiró biztos, a következő évben tanitó, professornak választották meg; a maga nemében páratlan munkásságot fejtett ki, „ezermesternek” nevezték. Számos alkotásait mellőzvén, irodalmi munkái: Száz szent örmény hymnus (32 ív); Örmény-magyar abc és olvasókönyv; Örmény káté; Mennyiségtani földrajz (magyar); Kórtan (magyar); 4-ik parancs örményül, rímes versekben (2 kötet); Gúnyköltemény a farkasról és holdról; Siralom, rímes vers örményül, 1 kötet; Consummatum est, rímes versekben örményül, 1 köt.; Apologia; Az isteni gondviselés, 9 köt. örményül; Istenbe vetett remény; Vegyes költemények, örményül, 2 kötet; Heraldika, latinul, 4 kötet; 174Ujabb szent hymhuszok, örm., 4. köt.; Örmény-magyar-latin szótár, 5 köt.; Észrevételek Renan ellen, magyarul, 1 köt. 4-ed rét, 624 lap; Acrosticon etc.; Latin nyelvtani magyarázatok; Vers és ékesszólástan; Gyászköltemény (150). Magyar nyelven írt színdarabjai: A varga, 3 felv.; József elárultatása, 5 felv.; Dávid király, 5 felv.; A fiui páratlan szeretet, 5 felvonásban. – Tanitványai 1872 szept. 17-én díszes síremléket emeltek porai fölé.
Örmény kath. elemi- és állami polg. leányiskola.
Czecz Gergely Deés szülötte (1822–1889), 43,000 frtra menő takarékossága által szerzett vagyonát a Szent Gergely árvaháznak hagyományozta.
Négy osztályú elemi fiúiskolája a Viz-utczában, tanitói 1903-ban: Voith Gergely, Zeffer Lukács, Esztergár Antal és Novák Ferencz.
175Leányiskolája a fiúkéval egykorú. Tanitói kezdetben az örmény apáczák, kik 1850-ig tanitottak.
Balta Péter 1782-ben 3888 frtot hagyott zárdaépületre s 10,000 frtot az örmény apáczák fentartására. Ezen apáczákra bizták a leányok tanitását. Elhatározta a tanács, hogy az épületet a Salamon-templom udvarán épitteti föl.
1855-ben két tanitónő van alkalmazva s a tantárgyakat magyarul, örményül és németül tanitják. Tantárgyak: hittan örményül, historia, geographia, számvetés, irás, varrás, himzés, kötés, díszmunkák. Tanulók száma 120. 1870-ben 3, 1874-ben pedig 6 osztályúvá lesz, 1903-ban ismét 4 osztályban foly a tanitás.
1894-ben iskolája egy emeletes épület a Felső-Posta-utczában. Igazgatói úgy ennek, mint a fiú-iskolának kezdet óta a plébánosok. Tanitónők 1902-ben: Kolbay Zulejka, Balla Teréz, Száva Róza és Bocsánczy Vetti.
Örmény kath. gymnasium.
A Károly Ferdinánd ezred iskolája. (Hivatalos czíme: „Domus educatoria militaris companiae serenissime Caroli Ferdinandi Estei.”) Az 51-ik ezred katonanevelő intézete Nagy-Szebenből 1842 május hó 31-én költözött Szamosujvárra a Lászlóffy-féle, a város által e czélra 10000 forinttal vásárolt „Lánczosház”-ba. 1855-ben 6 tanitó működött benne. Tantárgyak a 4 osztályban: hittan, német nyelv, biblia, história, geographia és számvetés; tanulók száma 46 rendes. Ez intézet tanitói egy pap, egy főhadnagy, ki egyuttal igazgató, egy orvos, ki tanitja a természettant és 3 őrmester.
1855-ben az intézetet innen elvitték s a város az elemi iskoláját s később az algymnasiumot helyezte el azonnal benne. Igazgatója volt Adler Szeverin 1848-ban, ki mint főhadnagy a Bem seregébe állott. 1849 tavaszán Wohlmann József lett parancsnoka. 15 nagyobb növendék 176honvédnek csapott fel. 1850-ben Wohlmannt állásától elmozditották s a város elemi iskolájánál alkalmazta.
Az iparos kereskedő tanoncziskola. Vasárnapi iskola néven 1855-ben keletkezett és újra szerveztetvén, 1883. évi szeptember havában nyilt meg. Igazgatója Voith Gergely.
A szamosújvári kisdedóvó 1883. év április 1-én létesült a város költségén.
Állami polgári leányiskola. 1901 szeptemberben nyilt meg I. osztálylyal és két tanerővel. A város adta Lánczos házban volt egy évig az utcza felől való részben elhelyezve. 1902 augusztus havában a felső-posta-utczai elemi leányiskola emeletére költözött. Előbb magán polg. leányiskola volt engedélyezve Domonkos Károly igazgatása alatt. 1898. év. szeptember havában nyilt meg, jelenleg csak a 4-ik osztálya áll fenn. Az állami polgári leányiskola tanárai: Solti Mária Domonkos Károlyné 1901-től ideiglenesen egy évig az igazgatói teendőkkel is meg volt bizva. Kepri Juliska 1901 óta. Kádár József, e munka irója, Deésről 1902 julius 2-án helyeztetett át igazgatói minőségben. Vukovits Márta 1902 aug. óta.
177A szamosújvári m. kir. állami főgymnasium.
A szamosújvári m. kir. állami főgymnasium. Már a negyvenes években fennállott 4 osztályu algymnasiuma, melynek alapitását Ráfáel Sándor angol lovagnak tulajdonitják. Ezen iskola azonban 1849-ben megszünt. A város saját költségén 1861-ben 4 osztályu algymnasium felállitását határozza el s a főkormányszék 1862-ben 10658. sz. alatt engedélyezte. A kis katonák által használt helyiségben volt elhelyezve 1898-ig, a mikor a város újonnan Alpár Ignácz tervei szerint görög stilben épitett emeletes épületbe költöztek. 1894 julius 23-án a város a magyar állam ezredéves fennállásának emlékére elhatározta, hogy „A Szamosújvár városi örm. kath. algymnasiumát” főtanodává egésziti ki s az állam felügyelete alá bocsátja. Szerződésre lépett a vallás- és közoktatásügyi miniszteriummal, mely szerint a város a főgymnasium új épület telkéül százezer forintba átadta a baromvásárteret, épitésére és felszerelésre 100000 frt s ezen kivül évenként 9040 frt 62 krajczárral járul fenntartásához, az állam pedig kötelezte magát, hogy 8 osztályuvá fejleszti, a tanárokat fizeti s az örmény nyelv tanitására egy 178tanitót nevez ki. A két emeletes főgymansium görög stylben épült. Főbejárójának balfelén márványtáblába ez van vésve: „Hazánk ezredéves fennállásának EMLÉKÉRE, I. FERENCZ JÓZSEF király dicső uralkodása, DR. WLASSICS GYULA vallás- és közoktatásügy minisztersége alatt Szamosújvár város áldozatkész hozzájárulásával épült Alpár Ignácz műépitész terve szerint, Dr. Mártonfi Lajos főgymnasiumi igazgató idejében 1896 és 1897. évben.” 1894 őszén nyilt meg az 5-ik osztály, 1898-ban teljes 8 osztályuvá lett.
Az algymnasiumnak igazgatói az örmény kath. plébánosok voltak. Az állami főgymnasium igazgatója máig: Dr. Mártonfi Lajos. Szül. Szilágy-Somlyón 1859 május 21-én. Tanulását Zilahon kezdte, folytatta Kolozsvárt, a hol 1876–1880-ig egyetemi hallgató s e közben egy éves önkéntes volt. 1880-ban bölcselet-doktori, 1882-ben tanári oklevelet szerzett a természetrajz-vegytanból. 1880-ban az itteni örm. kath. gymnasiumhoz tanárrá választatván, ez intézetnél működött annak államositásáig, 1894. évi október hó 17-éig; ekkor megbizatott a m. kir. állami főgymnasium igazgatói teendőinek ideiglenes ellátásával is; 1895. évi augusztus hó 17-ike óta rendes igazgató. Irodalmi működése: 1879-ben. Uj adatok Rodna ásványainak jegyzékéhez. (Orvos-természettud. Értesitő.) Adatok a szilágysomlyói neogen képletek ismeretéhez. U. o. – 1880. A kolozsvár-vidéki harmadkori rétegek foraminiferái. U. o. Pótlás Rodna ásványainak jegyzékéhez. U. o. Ásvány-földtani kirándulás Erdély északnyugoti szegletébe. U. o. A foraminiferák rendszertanának történelmi vázlata. (Önállóan.) – 1881. A foraminiferák szerepe a föld fejlődéstörténetében. (Szamosújvári gymn. Értesitője.) – 1882-ben Iskola és nemzetiségi kérdés. (Magyar Polgár.) Sirályok és hattyuk az erdélyi részekben. (Orv. term. tud. Értesitő.) Jelentés a Mezőségen tett földtani kirándulásokról. U. o. – 1883. Spalax typhlus. U. o. Gránit-e vagy Dácit? (Magyar Polgár.) A természet könyvéből. (Szamosújvári gymn. Értesitője.) Kiáltó szó a természetrajzi oktatás érdekében. (Középisk. tanár egy. Közlöny.) – 1884. A szamosújvári sétatéri tó faunájáról. (Orv. term. tud. Értesitő.) – 1885 okt. 4-én A szamosújvári Társalkodó Egyletnek vázlatos történetét adta ki mint jegyző. Szamosújvár 1886. Az egészségtan és az oktatási intézetek. (Magyar Polgár.) – 1886. Adatok a bujturi mediterrán homok foraminifera faunájához. (Orv. term. tud. Értesitő.) A mi nagy kirándulásunk. (Szamosújvári gymn. Értesitője.) – 1887. A természetrajzi gyüjtemények gyarapitása csereviszony által. U. o. A tifliszi és általában a keleti örményekről. (Armenia.) – 1888. Ein neues Vorkommen 179von Adular am Maguraberge bei Szilágy-Somlyó. (Orvos-term. tud. Értesitő.) Három érdekes kopoltyúslábu rák a szamosújvári faunából. U. o. – 1890. Anthracotherium magnum, Cuv. Kis-Krisztolczról. U. o. 1891. Földtani viszonyok és történelem előtti idők nyomai a Mezőségen. U. o. – 1892. Kirándulás a Cziblesre az ilosvai patak völgyén. (Erdély.) Egy pár szó a Mezőség fogalmának és határvonalainak tisztázásához. (Magy. orv. és természetvizsgálók munkálatai.) Adatok az erdélyi medencze ásvány-földtani ismeretéhez. (Orv. term. tud. Értesitő.) 1893. Adatok Bujtur fossil faunájához. U. o. – Vegyes dolgozatokat írt Magyar Tanügy, Vasárnapi Ujság, Egyetértés, Magyar Polgár, Kolozsvár és Szilágy-Somlyóba. Szerkeszti a főgymnasiumi értesitőt.
Az intézet tanárai: Adler Szeverin (1861–63) csehországi születésü, az itt volt 51-ik számu sorgyalogezred katonai nevelőintézetnek parancsnoka lévén, az 1848. évi november hó elején buzgó tevékenységet fejtett ki, hogy Szamosújvár a cs. kir. sereggel átvonuló lándzsás oláh csapat által másutt elkövetett rablástól, gyujtogatástól megkiméltessék; valamint abban is, hogy Urbán ezredes által követelt hadi sarcz enyhittetett. 1848. decz. 25-én, midőn Bem tábornok először vonult be e városba, a honvédekhez átlépett s az intézetet utódának Wohlmann Józsefnek adta át. Ezért 1849-ben Kolozsvárt lőpor és golyóra itéltetett, mely ítéletet kegyelem folytán 6 évi vasban töltendő várfogságra változtatták. Munkács börtöneiben sinylődött 3 évig. 1852-ben szabadult ki s ez év okt. 1-én városi engedélylyel magániskolát állitott fel. 1856 szept. 1-én elemis isk. tanitóvá választották meg. 1861. aug. 27-én a belsőszolnok-dobokavármegyei honvéd-egylet első kötelességének tartotta a honvédek részére begyült pénzből havonként részére 120 frtot folyósitani. De nem sokáig élvezhette, mert a pénz kifogyott. 1871 jun. 12-én halt meg 69 éves korában.
Bárány Lukács 1862–1880, később plébános.
Dömötör János gymn. tanár, szül. Szászvároson, hol elemi s alsó gymn. osztályokat végezvén, folytatta Kolozsvárt a róm. kath. gymnasiumban s az egyetemen, hol tanári oklevelét nyerte. 1885-ben a püspök a marosvásárhelyi róm. kath. gymnasiumhoz nevezte ki, 1982-ben a trencsényi kir. kath. és 1894 november óta a szamosújvári áll. főgymnasium r. tanára. Nagy tevékenységet fejtett ki irodalmi és társadalmi 180téren M.-Vásárhelyt s folytatja Szamosújvárt. Hírlapi czikkeinek számát mellőzve, önálló művei: „Szamosújvár áll. főgymn. tanulóinak Zágráb–Fiume–Budapest tanulmányi kirándulása.” Melléklet a főgymn. 1900–1901. évi értesitőjéhez. Szamosújvárt, 1900. „Kossuth Lajos emlékezete” tartotta a Szamosújvári Székely Társaság 1902. évi szept. 17-iki közgyülésén, megjelent a társaság költségén. – Duha Kristóf 1886–1887.
Esztegár Gergely lelkész, 1889 óta rendes hittanár.
Esztegár László, ma városi főügyész, 1865–1872.
Dr. Esztegár László, az előbbinek fia, szül. Szamosújvárt 1870. évi okt. 30-én. Az elemi és gymnasium alsóbb osztályait szülővárosában, a felsőbbeket Kolozsvárt, egyetemi tanulmányait Budapesten végezte, 1892-ben bölcselet-doktori oklevelet szerezvén, Bécsbe ment, hol irodalmi és művészettörténelmi tanulmányokkal foglalkozott egy évig. 1893–94. tanévben gyakorló gymn. tanár, 1894–95-ben a Fekete József magángymnasiumának tanára lett s az 1896. évben a magyar nemzeti múzeum könyvtárához assistensé neveztetett ki, ma segédőr. Fődolgozata: A magyar műballada kezdete 1892. Ezen kivül irodalomtörténeti s aesthetikai czikkeket és könyvismertetéseket írt a Fővárosi Lapokba (1886. Döbrentey emlékezete, 1887. tárczák, 1888. Pesszimismus kisebb elbeszélésekben, 1889. Malcewsky két festménye. A mai örmény lyra, 1891. A magyar novella stb.), az Erdélyi Hiradóba (1888. 42. sz. Az újabb örmény lyra jellege, 213. sz. Madách Mózese, 276. sz. Az örmény irodalom fénykora, 1889. 150. sz. Valami a pessimismusról), az Armeniába (1889. Az örmény népdalnokok, A magyarországi örményekről), a Budapesti Hirlapba (1889. 285. sz. Rudnyánszky költeményeinek ismert.), az Ország-Világba (1889. Örmény népénekesek) és a Magyar Szemlébe (1889. az újabb örmény lyráról) stb.
Feczkó János 1895 óta. A „Petőfi Múzeum” és a „Szamosújvár” czímü lapokban több czikke jelent meg.
Dr. Gopcsa Jakab, helybeli születésü orvos-tudor, 1894. év óta egészségtan tanára. Irt a „Szamosújvári Közlöny”-be. Kossuth Lajos születésének 100 éves fordulóján 1902 szept. 19-én tartott Emlékbeszédét Szamosújvár város képviselőtestülete kinyomatta 1902.
Jósa János, 1895 óta. Nagy-Kadácson született. Tanulmányait a kolozsvári kir. tud. egyetemen végezte. 1884–92-ben lett deési, 1892–1895-ben szombathelyi polg. isk. tanitó. Értekezéseket, czikkeket írt a Szolnok-Dobokába, Magyar Polgárba 1886. Csiki Lapokba, Vasmegyei 181Tanügybe, Néptanitók Lapjába. 1900-ban írta és adta ki Szamosújvárt családjának Csikszentgyörgyi Jósa család történetét. A lepkék és szerepük a természet háztartásában.
Lukácsi Kristóf igazgató, pap és tanár.
Novák Antal 1886 óta. Megh. 1898 nov. 30-án. Timafalván született 1851 jun. 20-án, tanult Sz.-Kereszturt az unitárius és Székely-Udvarhelyt a róm. kath. főtanodában s végezte a József műegyetemet Budapesten; katonáskodás után Kolozsvárt szerezte 1880-ban tanári oklevelét; dolgozataival két izben nyert pályadíjat. Az itt levő elemi isk. tanitója volt 1880–86-ig. Elemi iskolai számtant írt törtszámokkal. Megj. u. i. Beszéd, tartotta u. i. 1894 márcz. 15-én. Több lapban, az Armeniában és iskolai értesitőkben czikkeket közölt. 1886-tól örm. kath. majd áll. gymn. tanár.
Novák Gergely, örm. kath. pap-tanár, 1873-tól. Közérdekü czikkeit az „Armenia” s a napilapokban tette közzé. Született Szamosujvárt 1848 október 29-én, Novák Péter és Bogdánffi Anna fia. Tanulását itt kezdette s folytatta Kolozsvárt és Gyulafehérvárt. 1873-ban felszenteltetett s az idevaló örm. kath., majd áll. gymn. tanára lett. Az iskola 1879. évi Értesitőjében: Az Istenség létezése és a monotheismus eredetisége. Meghalt 1898 junius 26-án.
Szongott Kristóf 1863 óta. Marosbogáton született 1843 márczius 31-én. 1863-ban Gyulafehérvárt a gymnasiumi tanfolyamot bevégezvén, ide tanárnak választották. Munkái: Szamosujvár a magyar-örmény metropolis írásban és képekben. Szamosujvár, 1893. Chorenei M. Nagy Örményország története. U. o. 1892. A hazai örmények vezeték- és keresztnevei. (Armenia és önállóan). Az „Armenia”, magyar-örmény havi szemle, alapitója és szerkesztője, XIX. évf. Szamosujvár. Deési Emlékbe, Deés, 1893-ban közölt: Néhány lap Szamosujvár város történetéből. Vajna Károly, Hodoreán Jánossal megírta: A Szamosujvári vár történetét, megjelent az Armeniában, de külön is kiadta. Szamosujvárt, 1898. Leforditotta Petőfinek egyes költeményeit örmény nyelvre. Szamosujvár a nagy idők alatt 1848–49-ben. Szamosujvár szab. kir. város monografiája 1700–1900-ig. I–III. kötet. 1901-ben jelent meg Szamosujvárt.
Dr. Temesváry János 1895 óta r. tanár. Szamosujvárt született 1821857 február 8-án; itt kezdette tanulását, folytatta Nagy-Szebenben és Gyulafehérvárt. 1847-ben a bécsi Pázmaneum hittani hallgatója, a hol négy év mulva a hittani tudományok doktora lett. 1878-ban Gyergyószentmiklósi pap, 1879-ben Gyulafehérvárt a püspöki iroda igazgatója, udvari káplán. 1880-ban fölszentelt pap, két évig segédlelkész Nagy-Szebenben. 1882-ben helyettes tanár Székely-Udvarhelyt; ezután 3 évig tanult a kolozsvári egyetemen, hol bölcsészet doktori és tanári oklevelet szerzett 1886-ban s azonnal a gyulafehérvári róm. kath. gymnasiumnál alkalmazták, majd nevelő lett; tanárkodott Aradon, Zomborban. Kiváló régész, régiség gyüjteménye páratlan. Közölt s írt czímertani s régiségtani dolgozatokat az Armeniába és az Archeologiai Értesitőbe.
Dr. Nicora János tanár, született 1864 szept. 10-én Kolozsvármegye Felek községében. Gymnasiumi tanulmányait Kolozsvárt s a theologiát pedig Balázsfalván, hol tanárkodott is, az egyetemet Kolozsvárt végezte s itt bölcsészet tudori s tanári oklevelet nyert. 1893–94-ben Német-, 1896–97. évben Olaszországban gyarapitotta ismereteit, hová mindkét izben államköltségen volt kiküldve. 1897-ben zsolnai kir. kath. gymnansiumi tanár, két évig volt Lőcsén, 1901 óta pedig Szamosujvárt. Tanügyi és társadalmi czikkeket közölt saját neve alatt a „Zsolna és Vidéke” czimü hetilap II. és III. évfolyamaiban és a „Szepesi Hirnök” XXXVII. évfolyamában. Álnevei: Mughettó, Ninó, Stella, N–i, Niki. Önálló munkája: Vitkovits Mihály élete és irodalmi működése. Tudori értekezés. Kolozsvár, 1892.
1903-ban az emlitetteken kivül Balázsy Cziril 1897 óta, Domonkos Károly, 1897 óta, Finta Ferencz, Füssy József (1902-ben elmentek), Karsai Gyula, Uferbach Jenő, Dr. Zimányi Dániel, Valton Róbert. Hitoktatók: dr. Ghetie Sándor, dr. Fábián Péter, Hangó Gábor, Kovács Ákos, Fülöp Mózes, Hirsch József. Zenetanár Berán János. Dragomán Th. Antal segédlelkész az örmény nyelv tanitója.
Szertárának összes értéke 1901-ben 75131 kor. 31 fillér.
A tanári könyvtár 8119 drb. Természetrajzi szertár: állattani csoport 544 drb, ásványtani, földtani 457, növénytani 162, vegyes 19. Földrajz-történelmi szertár 296 darab. Természetrajzi szertár 360 drb. Philologiai szertár 593 drb. Rajz-szertár 638 drb. Torna-szertár 538 drb. Ifjusági könyvtár 1897 drb.
Segélyző-egyesülete 4737 kor. 62 fillér alappal bir, melyből a szegény 183tanulók könyv-, ruha-, rajz-, irószerekkel való segélyben részesülnek s egyesek naponként ebéddel láttatnak el.
Bogdánfi Etelka 400 kor. alapitványából, az alapitó-levél értelmében, örm. kath. növendékeket jutalmaznak.
Világositó Szt. Gergely árvaházban teljes ellátást nyer több növendék.
1901–1902-ben fölvétetett az I–VIII. osztályban 270 tanuló.