VIII. A római ugynevezett Trajan útja Tordán és az Aranyoson állott római hid.

Full text search

VIII. A római ugynevezett Trajan útja Tordán és az Aranyoson állott római hid.
E Castrumba két vizvezetéken volt távoli források vize bevezetve, a mint azt alább – nyomjelezve – ki fogom fejteni; e Castrum mellett, ugy látszik, annak kapus keleti oldala alatt vonult el a római hadút, a mely északra Ajtonon át Kolozsvár felé irányult, mig délirányban ma is nyomról-nyomra követhető, nevezetesen a Castrum délkeleti szögletétől a Csorba Gergely és Csiki György szőlőjén át száll le a várhegyről a Szindi völgynek nevezett oldalos szőlőhegyre, hol Takács István és Jakab Gergely városi főkapitány szőlőin áthúzódva ér a Szindi patak terére. Ez út vonalát mindenütt fel lehet ismerni már csak arról is, hogy a talaj szine egészen különbszik a többitől, de leginkább fel lehet ismerni a növényzet coloritjáról, mert a szőlőültetvények eltérőleg a többi szőlőtőkéktől, világos zöldek és silányabbak, miután a római út stratumenjét, bármennyire igyekezzenek is feltörni és forró mészbe fektetett kavicsait felszedni, azt kitakaritani nem tudják, s igy a szőlőtők gyökei a köves talajban csekély tápanyagot találván, csak sinlődnek, dúsan tenyésző szomszédaik mellett, mintha ők is gyászolnák a letünt szebb kort.
A Szindi völgy nevű szőlőhegyből leérő római út a Szindi patak völgytorkolatánál az ugynevezett Postaréten szállt át a Szindi patakon. Még most is látszik a Szind pataka mellett felvonuló új út martjában a római út stratumenje és a pataknál a régi római hidfőknek maradványai, e hidfőknek tömör falrakatában.
A szindi patak völgyén áthaladó római út a völgy déli oldalhegyének előfokát képező Tündér nevű szőlőhegy alján levő P…-Mál, (újabb elnevezés szerint Rózsa-Mál) nevű szőlőhegyen vonul tovább a Szentkirályi-féle szőlőn, onnan a Tündér déli alján levő (most a város birtokává lett) gr. Bethlen-féle malom irányában az Aranyoson volt hidhoz.
E hid a Bethlen-malmon (mely 1875-ben régi fekvő helyéről költöztettetett át mostani helyére) mintegy 100 lépéssel feküdt alább, ott, hol a néprege az elsülyedt aranygátot keresi. Ercsey József 1833-ban még látta az itt állott római hidfőnek nagy faragott kőkoczkákból összerakott falait és félig összeomlott ívezeteit. E hidfő nagyon díszes lehetett, mert Ercsey ott jártakor oszlopok, díszes oszlopfők és egy nagy (alkalmasint a folyamot jelképező) békának dombor faragású alakjával díszes és egy másik feliratos követ találtak, melyet nem tudott elolvasni.* Ma már mindezek eltüntek. Elveszett az egyedüli kőokmány, mely e hid épitésére nézve utasithatott volna; de elsodorta az Aranyos árja a még akkor fennállott hidfőt is, mely még 1882-ben (a jobboldali hidfőre értve) a Berek szélén meglehetős épségben fennállott. Ekkor vagy 42 darab nagy faragott kőkoczkát szedtek onnan ki, azok közt több olyant, a mely nagy L betű idommal, vagyis váluzatos bemetszéssel birt. Ezek valószinűleg oly hidgerenda-tartó oldalkövek voltak, melyek egyszersmind a hid balustrádjául is szolgáltak. Voltak pillérszerű 2–3 öles monolytok is, melyek a hidoszlopok alkatrészei lehettek. E 42 darab faragott követ és még korábban e tájt magából az Aranyos medréből kiszedett több száz darab római faragott követ az újtordai városmajorba szállitották, melynek alja (czoklija) mind római kövekből van kirakva. Igen sok római követ hordtak a hidfőből el akkor is, a midőn a Rákos patakon levő városi malom és az e patakra fektetett ugynevezett Ercsei-hid épült; de még se tudták mind elhordani és eltemetni; most is ott hever a Berekben e hidfőből kiszedett 10 nagy kőkoczka, melyeket részint ott feledtek, részint nagy voltuk miatt elszállitani nem tudtak. Ily nagy kőkoczkák hevernek alább a berki kútnál. Maga e kút és környékének kövezete is, mind e hidfőből kiszedett római faragott kövekkel van kirakva.
Lásd Nemz. Társ. 1837. évf. 294–295. lap.
A balparton is látszottak régebben a római hidfő maradványai, itt nemcsak a hidfő falai tüntek fel, hanem meg voltak még azon hatalmas, csaknem kövesült cserfa-piloták is, melyekre a hidoszlopok fektetve voltak. Ezen ébenszerűleg megfeketedett pilotákból mintegy 20 darabot akkor kiástak, s egy műasztalos drága pénzen megvásárolván, kiválóan szép butorokat csinált belőlük. Másik 40 darabot minden erőfeszités mellett sem tudtak kiszedni. Azok most is ott vannak láthatlanul eltemetve, mert a medrét nagy mérvben átalakitó Aranyos áradása alkalmával nagy homoktorlaszszal fedte el e hidfő romjait és pilotáit, talán azért, hogy az emberek rombolási vágya ellen megvédve, az utókor kutatói számára megtartsa.
Az e hidon átszállt római útnak – melyet még ma is Trajan útjának neveznek – kidombosodó vonala mindenütt látszik. A fővonal a tordai és szent-mihályfalvi berekben, az ugynevezett Fiskus fogadójánál szeli át a torda-felvinczi országutat és átvonulva az ugynevezett Kiskirály rétjén,* a Bogáth nevű fensíkon és Harasztos határán vonul át Székely-Földvárhoz (falu), hol egy római Castrum védelme alatt egyesülve a Maros völgyén (M.-vásárhely felől) levonuló római úttal, vonult Apulumba (Gy.-Fehérvár) és Hunyad vármegyébe.* Egy mellékág a Berekben kiágazván, felvonult Várfalva felé, hol egy római Castrum védelme alatt huzódott a nyugati havasok közé, melyekben a rómaiak nagymérvű aranybányászatot folytattak.
Ezen most is állami kézben levő rét, hagyomány szerint arról neveztetett igy, hogy régen, a midőn a Keresztesmezőn országgyülések és hadmenetek alkalmával sereg-összpontositások voltak, a királyok, később a fejedelmek, valamint az országgyülési követek és udvari tisztviselők lovait is ott legeltették.
A mint azt a »Székelyföld« czímű munkám V. kötetében tüzetesebben kifejtettem.
Miután a római fő Castrumot, közel környékét és a hadútat megismertük, tekintsünk át a másik előfokra, a Tündérre.

 

 

Arcanum Newspapers
Arcanum Newspapers

See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!

Show me

Arcanum logo

Arcanum is an online publisher that creates massive structured databases of digitized cultural contents.

The Company Contact Press room

Languages







Arcanum Newspapers

Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!

Show me