XXXI. Tordára vonatkozó magán-oklevelek.
XXXI. Tordára vonatkozó magán-oklevelek.
Hogy Torda város multja oklevélileg még inkább földeritve legyen, ismertetnem kell még némely magán-adománylevelet s más okiratokat, hogy azok Torda oklevéltárát kiegészitsék.
1276-ban julius 28-án (fer. 3. prox. p. f. s. Jacobi) Thury Erzsébet testvérének, Thury Miklósnak 2 marcháért eladja a Thur falutól nyugatra fekvő Thuryfeold nevű rétet, a miről Wechelyni Jakab, a tordai keresztesek házának főnöke (Magister Domus cruciferorum de Thurda) ki előtt e vásár köttetett, bizonyitó iratot állit ki.*
Lásd Fejér Cod. Dipl. VII. 4., 166.
Ez oklevélből kitünik, hogy a kereszteseknek Tordán – mint már emlitve volt – ez időben rendházuk volt, erről kapta nevét a tordai hidon túl kezdődő Keresztesmező, melyet régen – Benkő József szerint – Magyar-Keresztesnek is neveztek. Ez a Keresztes-mező közfelkelések alkalmával az országos lustrák helye volt, s az 1659-ki törvényczikk szerint a táborozó katonák lovainak országos legelő-helye.* A fentebbi oklevélből az is kitünik, hogy a tordai keresztesek magyarok voltak s Wechelyni mester az ős Wesselényi nemzetségből származott.
Lásd Gál László: Az erdélyi dieták végz. 167.
1536-ból van egy, a Rákospataki malomra vonatkozó oklevél, melyből kiviláglik, hogy az aradi káptalan őre azon malmot épitett volt, a melyet később eladott Literáti Miklós tordai kamara-ispánnak, kitől Máthé tordai esperes visszaváltotta, s 1536-ban* 200 frtért a fejérvári augusztinusok kolostorának adta el.
Lásd fehérv. kápt. levélt. Cista Capit. Fasc. 7. Nr. 56. Közli Szereday Not. Cap. Alb. 154.
A budapesti országos múzeum levéltárába letéteményezett »Bethlen-féle« levéltárban találtam meg tordai Pogány Miklósnak igen díszes kiállitású czímeres nemeslevelét (armalis), a melyet Hunyadi János kormányzó Temesváron adott ki 1447 oct. 14. (f. 6. pr. a. fest. b. Galli confes.) melyben nevezett Pogány Miklós tordai polgárnak és utódainak – hű szolgálataiért – nemességet adományoz czímerrel, mely sárga nyitott koronából kinövő pelikán fej veres mezőben. Sisakdísz ugyanaz, sisaktakaró veres-fehér.
Ez oklevélre hivatkozik
1591-ben Báthori Zsigmond, ki új adomány-levelet adott tordai Pogány Mihálynak azon tordai házra, melyet már Hunyadi János kormányzó, utóbb László és Lajos királyok is megnemesitettek; továbbá adományozta a Rákospatakon levő malom harmadrészét és a péterlaki völgyben levő Pogántó nevű halastónak harmadrészét a Kezeupchere (Középcsere) nevű határrészben,* de a kitüntetett Pogán-család, ugy látszik, ezután csakhamar deficiált, mert
Lásd Kolozs m. conv. levélt. Veres prot. 162 lap.
1601-ben április 8-án Báthori Zsigmond Litterati Zlatár Mátyás fejedelmi számvevőjének adományozott Tordán egy nemes curiát, a Rákospatakon malmot, Pogán tava nevű halastavat, a város Virágostó nevű halastaván alul, melyek Pogán Miklós magvaszakadtával szálltak Pápay Lukácsra, ennek halála után Pápay Mártonra, ennek kihaltával fejedelmi eladományozás tárgyává lettek, ezekbe a megbizott kolozsmonostori convent kiküldöttje Liptai Ferencz és Kövendi Mátyás által beigtattatott, ellenmondtak Tordai Boér István, János és ezek fiai, továbbá Thury János.*
Kolozs m. conv. levélt. XIV. 340. Másol. Kemény József App. Dipl. Tran. XIV. 225.
1604-ben jan. 3-án Basta a fennebb emlitett romban levő curiát, malmot és halastavat, melyeket Mihály vajda Tordai Boér Istvánnak adományozott volt, de a ki a Székely Mózeshez való pártolásért azt elvesztette, sőt maga is a Bartzamezőn (igy) Székely Mózessel harczolva – utód nélkül – elesett, ő (Basta) Tordai Thury Jánosnak adományozta* mindkét ágra. Báthori Zsigmond fejedelem 1585. márcz. 31-én Fehérváron Tordai Kelemen és neje Patossy Katalinnak tordai házukra új adományt adott.* Ugyanaz 1590. okt. 19-én* Szent-Miklósi Kristófnak sodomia miatt vesztett házát a tordai Barom-utczában (igy) Csizár Györgynek, a váradgyai kikötő prefectussának adományozta.
Lásd gr. Kemény József App. Dipl. Tran. XIV. 285.
Liber Reg. S. Báthori I. 468.
Kolozs m. konv. Veres prot. 40 lap.
1591-ben az Alsó-Szent-Mihályfalva és Torda közt támadt határvillongásban Komjátszeghi Pál, Torda vármegye birája és kolozsvári Litterati György békéltetők jelentéséből kitűnik, hogy a kérdéses Eorlyk a Parde pataka közti szántóföld, melyet a tordaiak pénzen vettek egy kis falutól az Aranyos mellett (Igruchteluk), a hol annak kápolnáját is érte az egyik öreg tanu, Szindi Chieh Péter.*
Lásd Kolozs m. conv. levélt. prot. major 149 lap. 1812-iki Transs. a tordai levélt.
1608. decz. 20-án Báthori Gábor tordai Litterati, másként Nyilas Mihálynak sóvágó-utczában az utcza sarkán levő házát adófizetéstől mentesitette.* Ugyan ő
gr. Kemény József App. Dipl. Tran. XV. 338.
1608. ápril. 20-án, maga, Kendi István korlátnok és Frater István titoknok aláirásával adja ki azon czímeres nemeslevelet, a melyben a szokásos bevezetés után előadja, hogy tanácsosai s más erdélyi vitézei kérésére tordai Szabó (Zabó) Lázár Györgyöt, ki minden rábizott dolgokban hűségesen járt el, s a haza érdekében folytatott háboruk alkalmával is kitüntette magát, kiveszi a népies helyzetből s a valódi és igaz nemesek közé sorozza ugy őtet, mint mindkét nembeli utódait, nemesi czímert ad: egy harczi paizs közepén kék mezőben vadászeb által űzött zergét. A paizs felett fejedelmi koronával tetőzött sisak, mely alul sokszinű foszlány omlik le, ezek díszitik s veszik mindkét oldalról körül a czímer-paizst.*
Ez a nemeslevél meg van eredetiben Bécsben lakó Lázár Jakab urnál, a fogarasi állami jószág nyug. igazgatójánál, ki a tordai Szabó Lázár-családnak utolsó fiutódja.
1621. márcz. 26-án (f. 6. pr. p. Dom. Letare) Torda város főbirája Pálfi János, Litterati Boldizsár jegyző és Ungvári Miklós esküdt a kolozsmonostori convent előtt Torda város lakóinak nevében ajtoni Litterati Jakabnak Torda város iránt többször tanusitott jóindulatáért, a Pint Zsigmond tava nevű elhagyott halastavat – melyet Zeoch (Szőcs) Dénestől birt, s most az ennek unokáját Annát, nőül tartó kolozsvári Viczei kezén van – nevezett Ajtoni Jakabnak engedték át, de ugy, hogy ha utód nélkül halna el, Torda városára újból visszaszálljon.* E visszaszállást ki akarták játszani, a mint kitetszik tordai Fodor vagy Szőcs István és Kádár Mihály tordai esküdtek ellenmondásából, kik 1642. nov. 17-én (f. 2. pr. ant. fest. 6. Elisabetha Rnae) a kolozsmonostori convent levélkeresője (requisitor) előtt tiltakoztak az iránt, hogy Ajtoni Litterati Jakab csak az ő személyére – az elidegenithetés kizárásával – átengedett tavat Bikali Vitéz Györgynek eladta s ez által Torda határából kiszakitani törekszik.*
Lásd Kolozs m. conv. in prot. major f. 137. és 1812-iki Transsumpt. Torda város levélt.
Ered. Kolozsm. conv. levélt. 1812-iki Transs. Torda levélt.
1692-ben gr. Bethlen Miklós és Kapusi István tordai főhadnagy és az esküdt közönség közt malomcsere történt, a város adta az Aranyos hidján felül az Aranyoson levő 4 kövű malmát Bethlen Rákospatakán Tordában levő kétkövű malmáért. E cserét helybenhagyta Bánffy György kormányzó, 1697-ben jan 10-én átiratta és megerősitette I. Lipót császár.*
Lásd fehérv. kápt. levélt. Liber. Reg. Leopoldi T. I. p. 30. sub No. 8. 1697.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
