Az uj füzetek nagyrészben az elsőben megkezdett nagyobb közlemények folytatásait tartalmazzák. Komáromy András befejezi a Perényiek a mohácsi vész előtt czimü nagyérdekü dolgozatát, Pettkó Béla folytatja a királyi könyvek czimerleirásainak közlését. Illéssy János az 1754–55-iki nemesi összeirásból Abauj, Arad, Árva, Bács és Baranya vármegyék névlajstromát mutatja be; ugyan ő tőle egy három füzetre terjedő érdekes czikksorozatot találunk az Alaghy-családról. A Magyarország családai czimü rovatban egész sora foglaltatik a rövid, de sok adatot tartalmazó családtörténeteknek, Angyal Pál, Benkő Imre, Horváth Sándor, Baczkamadarasi Kiss Bálint s mások tollából. Ezuttal a Bodnár, Horváth, Jeszenszky, Kéler, Knapp-Bányai, Klein-Arnótfalvy, Korchmáros, Kovachich, Marsó (de Verebély), Molnár, Nagy (de Tasnád), Pekri (de Petrovina, gróf és nemes) és a Tattay-családok rövid monografiái közöltetnek. A Hivatalos értesitő referál a belügyminiszteriumban ujabban előfordult nemesi ügyekről s közli Perczel belügyminiszternek 1893 június 27-ikén az ősfák (talán inkább leszármazási táblák?) hitelesitéséről és 1898 szeptember 23-ikán a czimerbizonylatok hitelesitéséről kibocsátott rendeletét. A Tárcza változatos tartalmából, mint kiválóan a czimertanra vonatkozót, a dr. Sőtér Ágost által a mosonymegyei levéltárban őrzött czimereslevelekről összeállitott jegyzéket emlitjük meg.