1. Abanégy fivére Kajár. (1000–1038 között).
1. Abanégy fivére Kajár.
(1000–1038 között).
(1000–1038 között).
Szent-István király idejéből egyetlen egy or szágos tisztviselőt ismerünk, kinek létezését ok iratilag tudjuk bebizonyitani, ez pedig Kajár országbiró, Oboneg (= Abanégy) comes fivére. Működése idejét szabatosan meg nem határoz hatjuk, mert róla csak II. Bélának a bakonybéli apátság részére 1135-ben kiállitott oklevele ad értesitést, mely szerint Kajár Szent-István király nak «curialis comes»-e vala. Birtokviszonyaira nézve azonban már némi útbaigazitást ad, a mennyiben megmondja, hogy a Veszprémmegyé ben fekvő Balaton-Kajár (1135-ben Hangony) nevü helységben tartózkodó jobbágyok Abanégy és Kajár lelki üdveért kötelesek a bakonybéli apátságnak bizonyos szolgálatokat tenni; a mi ből kitűnik, hogy nevezett két fivér e helységet valamikor az apátságnak adományozta. Ezt kü lönben még azon körülmény is támogatja, hogy a somlói és básfokai erdőrészeket, melyek a jobbágyok tulajdonát képezik, Abanégy comes valamikor bizonyos Bázs-tól vásárolta.* Midőn IV. Béla 1240 április 2-ikán a bakonybéli8apátságot e Kajár birtokában megerősíti,* a Pécz nemzetség tagjai: Márk, Mátyás és Domonkos a helységet ősi birtokuknak mondják; ezzel szemben az apátság azt állitja, hogy e birtokot már Szent-Istvántól kapta, mire Béla király, az apátságtól bemutatott adománylevelet valódinak elismervén, a Pécz nembelieket visszautasitotta. Ezek alapján talán szabad lenne Kajár országbirót esetleg a Pécz nemzetség sarjának tartani.
Árpádkori uj okmtár, I. k. 50. l.
Árpádkori uj okmtár, II. k. 100. l.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
