1425. Mika (= Mihály). 1199.
1425. Mika (= Mihály).
1199.
1199.
Pétert követi 1199-ben Mika biharmegyei főispán,* a ki már 1198-ban, midőn Péter az országbirói hivatalt átvette, ennek biharmegyei főispánságát kapta. Országbirósága rövid ideig tartott; Imre király még 1199 folyamán nádorrá és Bácsmegye főispánjává tette, mely két hivatalát 1202-ig viselte. Meghatározására nincsenek ugyan biztos támpontjaink, de a következő közvetett adatok mégis alkalmasok arra, hogy birtokviszonyaira és életének mozzanataira némi világot vessenek.
Hazai okmtár, V. k. 4. l.
Tudjuk, hogy a Pilismegyében feküdt telkii benczés apátság 1198-ban már létezett, hogy III. Incze pápa 1215 és 1216 között emliti, miszerint Mich comes bizonyos három helységet a fejérvári prépostságnak 3000 markért eladott és hogy Micha comes, a telkii apátság alapitója és kegyura még 1224 április 2-ikán is él, a mennyiben a pápa nevezett napon tanusitja, hogy Micha öt arra kérte, engedje meg, hogy e kolostorban cziszterczitákat telepitsen meg.* De majd meglátjuk, hogy Micha még 1224 után is élt.
Monum. romana episcop. Vesprimiensis I. k. 6., 34., 61. ll.
Azon magyar urak közül, kik Botho nádor főparancsnoksága alatt 1211-ben a Halics ellen menesztett seregben csapatvezérek voltak, «szakállas» Mikát is találjuk;* 1212-től 1221-ig bizonyos Mika Biharmegye főispánja;* 1223-ban pedig Nyitramegyéé; 1223 után már nem találjuk őt az országnagyok sorában, a mi mindenesetre az András és fia Béla között kitört viszályokkal van összefüggésben. András halála után IV. Béla arról panaszkodott a pápánál, hogy többek között szakállas Mika is az atyja uralkodása alatt jogtalanul elfoglalt kincseket bizonyos zárdákban elrejtette s hogy e zárdák főnökei e kincsek kiszolgáltatását megtagadják; mire a pápa 1236 augusztus 12-ikén a kalocsai érseket az ügy rendezésére felhivja; találjuk továbbá, hogy IV. Béla a Mika comes tulajdonában volt, biharmegyei, jenői birtokot Éty fia Pálnak adományozta s hogy a biharmegyei birtokviszonyok megvizsgálásával megbizott bizottság e helység határait 1236-ban körülirta;* végül még találjuk, hogy szakállas Mika Dorogtól, Sándor szabolcsi főispán atyjától, valamikor a Szatmármegyében feküdt Málka nevü birtokot kapta.*
Dr. Pauler Gyula, A magyar nemzet története 1301-ig. II. k. 65. l.
Fejér, III/I. k. 163., 287. ll., VII/I. k. 194. l. (tévesen Neuca); VII/II. k. 210. l. (tévesen Nimcha); Hazai okmtár, VI. k. 11., 15. ll.; Knauz, I. k. 208. l.; Wenzel, VI. k. 360., 368. ll. XI. k. 115., 118., 129., 156., 173. ll. (tévesen: 1223.).
Fejér, IV/I. k. 41., 65. ll.
Hazai okmtár, VI. k. 154. l.
Ha már most mindezeket összevetjük azzal, hogy Mika országbiró pályáját 1198-ban a bihari föispánsággal kezdte, akkor, azt hiszem, helyes uton járunk, ha a telkii apátság alapitóját, Mika országbirót és nádort, Mika bihari főispánt és szakállos Mikát egymással azonositván, bennök egyetlen egy személyt látunk.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
