A sajómezei csatában elesett esztergomi érsek nemzetsége.
A sajómezei csatában elesett esztergomi érsek nemzetsége.
Ismeretes, hogy a Sajónál 1241 ápril 11-én elesett esztergomi érseket Mátyásnak hivták, s hogy ez érsek gyermekkorában IV. Bélával együtt nevelkedett a királyi udvarban. Ez utóbbi dologból helyesen következtette Knauz, hogy Mátyás nagyon előkelő nemből származott;* de hogy melyikből, azt egyelőre gyanitani sem lehetett.
Monumenta ecc1. Strigoniensis. I. 334.
Egy roppantul megviselt, vizfoltos, de azért nagyon érdekes perirat most egyszerre fényt vet e homályban maradt kérdésre. E szerint az 1240-ik évben Kolonda fejérmegyei főesperes, a veszprémi püspök rokona és meghatalmazottja kifogást emel az ellen, hogy a veszprémi püspök és a bakonybéli apát közt M(átyás) esztergomi érsek legyen a biró. «Te, érsek uram – mondá a meghatalmazott – nem lehetsz biró az én uram, a veszprémi püspök ügyében. Érdekelt félnek tart téged: mert nagyon kedvezel vele perben álló káptalanodnak ... továbbá, mert gyöngitetted az én uram joghatóságát azon monostorban, a mit Rátóton alapitottál.»*
A bakonybéli apátság története. I. k. (A pannonhalmi szent Benedekrend története. VIII. k.) 285. 1.
Mivel pedig a veszprémmegyei (és egyházmegyei) Rátótot a hasonló nevü memzetség birta s a Rátót nemzetség volt az itt alapitott prépostság kegyura is, világos, hogy e monostor alapitója, Mátyás esztergomi érsek a Rátót nemből származott.
Igy értjük meg aztán, miért nevezte el Rátóti I. Lóránt, a hires nádor egyik fiát Mátyásnak.*
Karácsonyi: A magyar nemzetségek. III. 6–10. 1.
A hirneves érsek-atyafi tiszteletére történt az. Igy értjük azt is, miért volt 1235–41-ben egyszerre három főméltóság: az országbiróság, a tárnokmesterség és a vasi ispánság a Rátót nembeliek kezén. Mátyás a hatalmas kanczellár, utóbb váczi püspök, végül esztergomi érsek sok mindent kivihetett IV. Béla királyunknál.
Mivel e Mátyás érsek IV. Bélának kortársa volt, körülbelül 1205-ben született. Ennélfogva az időrend még inkább támogatja abbeli véleményünket, hogy a Rátót nemnek Gyulaffy ága és nádori ága szorosan összefügg és a leszármazás ez volt:
I. Lesták 1190-ben erdélyi vajda; I. Rátót 1203. somogyi ispán; I. Gyula 1214–1239. az országbiró s később vajda; I. Domonkos 1238–1247 tárnokmester. Ettől származik a nádori ág; I. Mátyás 1206–1241, esztergomi érsek; I. Balduin 1240–46 vasi ispán. A Rátóti-Gyulaffy család őse.
Dr. KARÁCSONYI JÁNOS.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
