Luigi Volpicella: Gli Stemmi nelle scritture dell’ archivio di stato in Napoli. Trani, 1905
Luigi Volpicella: Gli Stemmi nelle scritture dell’ archivio di stato in Napoli. Trani, 1905
Volpicella Lajos jelen kis füzetében a nápolyi állami levéltárban a különböző iratokban szerteszét található czimereknek betürendes jegyzékét nyujtja. Közöljük az érdeklődők kedvéért az általa felhasznált levéltári akták czimét is. Ezek a következők: a máltai-rend, a parmai Konstantin-rend és a nápolyi Konstantin-rend őspróbái, továbbá a reintegrazioni del sedile di Nido; aggregazioni e reintegre del sedile di Capuana; reintegra della famiglia Pagano al sedile di Porto; Nobiltŕ e Civiltŕ; libro d’oro in pergamenŕ; stemmi della cittŕ di Lettere; modelli di Francia pei diplomi da spedirsi e scudi di dignitŕ; consiglio del maggiorati: armi antiche e novello dei Titolari; privilegi del consiglio collaterale; Farnesiane; incartamenti gentilizî depositati nell’ archivio di Stato; codice di Santa Marta; Manoscritti del De Lellis; arche bambagine della cancelleria angioina. A jegyzékben magyarországi családok neveit és találjuk igy a Báthori, Bellinovich, Bosnich, Cacich, Covaccich, Daraboss di Nadast, Dragoevich, Fejérpataki, Frangipane, Gliubibratich, Jablanovich, Medini, Nichichievich, Ohmuchievich, Radmirovich, Sarkani, Tomicich családokét. Ezek közül a Bellinovich, Cacich, Darabos, Dragoevich, Fejérpataki, Jablonovich, Medini, Nichichievich, Ohmuchievich, Radmirovich, Sarkani és Tomicich családok azok, melyek czimerei ki vannak festve. A művecske rajzban közli a Cacich család czimerét, mely egyesiti a Kachich családnak sárkányos czimerét, melyről folyóiratunk 1888. évfolyamának 107. oldalán Thallóczy Lajos értekezett és azt a Cacich czimert, melynek rajzát a Siebmacher-féle czimereskönyv horvátországi része az 58. táblán közli, megtoldva az egyesitett czimer sisakdiszét, a mennyiben a két sisakdisz között, a pajzs felső szélére egy szökőkutat illeszt.
–y.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
