Die Siegel der deutschen Kaiser und Könige von 751–1806.
Herausgegeben von Otto Posse. I. Band 751–1347 Dresden, Wilhelm Baensch, 1909.
Egy nagyszabásu pecséttani kiadvány első kötete fekszik előttünk, a mely a pecséttani tudományban egy rég érzett hiányt pótol, és a német sphragistikusoknak régi óhaját váltja valóra. A német királyok és császárok pecséteinek kritikai feldolgozása és közzététele régen foglalkoztatta a szakköröket. Tudva volt, hogy Posse Ottó, a szász állami levéltár levéltárnoka már régóta gyüjtötte a német uralkodók különböző pecsétjeit, a melyeket galván reproduktiókban gyüjtött össze. Ezt a nagyszabásu gyüjteményt a nürnbergi Germanisches National Museum 50 éves jubileuma alkalmából a német császár, megszerezve a gyüjtőtől, a múzeumnak ajándékozta, hol az külön szekrényben nyert felállitást. A szekrény alsó részében elhelyezett fiókokban chronologikus sorrendben vannak a pecsétek elhelyezve, mig a szekrény felső tárlószerü részében egy sorozata az érdekesebb pecséteknek nyert elhelyezést, mely a nagy közönség által megszemlélhető. A gyüjtő fenntartotta magának a jogot, hogy a gyüjteményt tudományos feldolgozásban közrebocsássa és e joga biztosittatott is neki, a német császár rendeletéből a kiadvány közrebocsátásával meg is bizatott.
A német császári pecsétekről még 1875-ben jelent meg egy munka, Heffner munkája: «Die Deutschen Kaiser- und Königsiegel», a mely azonban korántsem volt teljes. Mindössze 160 pecsétet közölt, mely szám a pecséteknek csak egy kis részét teszi. Néhány évvel ezelőtt a «Monumenta Germanić Historica» vállalat foglalkozott azzal a tervvel, hogy gyüjteményének Diplomataria osztályában a német császári és királyi pecséteket is közzéteszi, folytattak is ez irányban tárgyalásokat, de a terv abban maradt, miután a jelen kiadvány előmunkálatai akkor már tetemesen előhaladtak.
A Posse-féle munka öt kötetre van tervezve. Az I. kötet a Bajor Lajosig, a második a III. Frigyesig, a harmadik az I. Miksától I. Józsefig, a negyedik a VI. Károlytól 1806-ig terjedő időközt fogja felöldni, azonkivül a II. kötet még az összes eddig ismert hamisitásokat, a IV. pedig a Hohenzollern-házi császárok pecséteit fogja adni egészen a jelenkorig. Az V. kötet végül a tudományos feldolgozást fogja tartalmazni, a melyben, mint az I. kötet előszavából kitünik, a szerző ki fog terjeszkedni a hamis pecsétekre és a hamisitásoknál követett eljárásra is. A munka megjelenését illetőleg évenként egy kötetet szándékoznak közrebocsátani.
Az I. kötet összesen 53 táblát tartalmaz és mint emlitve volt 1347-ig, Bajor Lajos haláláig terjed. Feltünteti nemcsak az egyes uralkodók, hanem nejeik pecséteit is. A táblákot kisérő szöveg két részre oszlik, az első a pecsétek áttekintését, a második genealogiai táblákat ad. Az első rész az egyes pecsétekre nézve a legszükségesebb megjegyzésekre szoritkozik, közli, hogy a pecsét honnan vétetett, illetve, hogy a pecsét eredetije mely levéltárban őriztetik, utal Heffner munkájára, 96a mennyiben a pecsét ott is megjelent, közli a pecsét legendáját, megállapitja, hogy mely időben volt használatban és végül megállapitja a pecsét változatát, hányadik illetve milyen változata az illető uralkodó pecsétjének.
A pecsétek reproduktiója, talán mondanunk sem kell, a modern technika vivmányainak igénybevételével történt. Galvanoplastikai hasonmásokról történvén a reproduktió, ez a körülmény az éles konturokban szemmel látható és bizonyos éremszerü kinézést kölcsönöz a képeknek. Ez az éremszerüség a gyüjtemény eredeti darabjainak megtekintésekor még szembetünőbben nyilatkozik meg, a mit a vörös bársony alap, melylyel a tárlók és fiókok be vannak vonva csak fokoz, úgy, hogy a szemlélő azt a benyomást nyeri, mintha nem pecsétek másolatával, hanem érem gyüjteménynyel állna szemben.
Posse munkája korszakalkotó a német sphragistikában. Tudományos eredményeit csak az utolsó kötet megjelente után fogjuk a maguk teljességében megismerni, de a tudományos buvárlat már most is nagy hasznát fogja venni e munkának. Vajha a magyar királyi pecséteknek a magyar tudományos akadémia által régóta tervezett kiadványa is minél előbb napvilágot látna.