II. Egy ismeretlen Laber-féle házassági összeköttetés.
II. Egy ismeretlen Laber-féle házassági összeköttetés.
A bajorországi Laber-folyócskán, a hemaui járásban fekvő Laber nevü mezőváros valamikor egy terjedelmes uradalom főhelyét képezte, melynek tulajdonosai az előkelő Laber urak, kik némelykor grófi czimen is szerepelnek, voltak. Ezen főuri család kezdetét a kutatók véleményének homálya boritja; a mit pedig a család okirati multjából tudunk, azt Plasz József 1863-ban regesta-alakban, Neudegger M. J. 1902-ben összefoglaló rövidséggel tette közzé.
A család laberi főágában a Werner és a Hadmar név annyira kedvelt volt, hogy a legtöbb férfi tagjai használták, sőt IV. Hadmar annyira ment, hogy két fiát is Hadmarnak nevezte. Ezeknek egyike VI. vagy ifjabb Hadmar magyar nővel kötött házasságot.
Róla és feleségéről azonban csak a következő szükszavú regesztákat ismerjük.
311410 szept. 19-én. Laberi IV. Hadmar saját úgy mint fiai (V.) Hadmar, Gáspár és ifj. (VI.) Hadmar nevében kijelenti, hogy az uradalmuk területén fekvő breitenbrunni templom beleegyezésükkel a bergeni klastromnak be lett kebelezve és hogy a nevezett klastromnak egy lelkész-helyettes tartására a breitenbrunni egyházi kerületből befolyó tizedek egy harmadát átengedik.*
Reg. Boic. 12, 76.
1413. Ifj. Hadmar tanuként szerepel.*
Ugyanott 12, 134.
1416. jun. 12-én. A bajor tartomány 20-ik szabadságlevelében ifj. Hadmar és fivérei is emlittetnek.*
Bayrische Freih. 44.
1420 jan. 16-án. Ifj. Hadmar és fivére Gáspár Aichach-on a tartomány 28-ik szabadságlevelét pecsételik.*
Ugyanott 49.
1422 jan. 19-én. Ehrenfelsi Staufer Detre ifj. Hadmart az ehrenfelsi hübér dolgában bepörli, mire a lengenfeldi gondnok és tartományi biró kimondja, hogy Hadmar a vitás jószág háboritatlan birtokában mindaddig maradjon, mig a legközelebbi római király a tartományi biróságban ez ügyben itélkezni fog. Ugyanezen időben ifj. Hadmar a közpályán is forog, a menynyiben a Hemaui járást mint herczegi gondnok kormányozta.*
Reg. Boic. 12, 380, 389.
1423 ápr. 19-én. A pülenhofeni zárda főnöknője azzal vádolja ifj. Hadmart, hogy a szegény embereknek kis pöreire vonatkozó birói jogait megtámadta, mire a lengenfeldi tartományi biró a zárdának erre vonatkozó engedélyi leveleit megujitja.*
Ugyanott 9.
1425 febr. 3-án. Ifj. Hadmar és fivére Gáspár kötelezik magukat arra, hogy unokafivérüket, Abensbergi Jobszt-ot, ki értük 500 forint erejéig kezeskedett, a kezeskedés alól felmentik.*
Ugyanott 53.
1425 decz. 10-én. Ifj. Hadmar és fivérei Hadmar és Gáspár a Laber nevü várt és mezővárost maguk között felosztják.*
Ugyanott 66.
1426 aug. 19-én. Ifj. Hadmar kijelenti, hogy nejének Borbálának, a magyarországi öregebb Szentgyörgyi Péter gróf leányának hitbéri és hozományi követeléseinek fedezésére Laber vára és mezővárosa felét, továbbá Brun, Reut, Perkstetten, Schakkenhof, Schermreut, Dürrnstetten, egy Knewting-en lévő birtokot és három szőlőt («Laberer», »Kärpff» és «auf dem Aichäch» nevüeket) akként átadja, hogy mindezekből évenkénti 260 forint hasznot huzzon.*
Ugyanott 77.
1430 szept. 11-én. Ifj. Hadmar kezesként szerepel a Wolfsteiniak .*
Ugyanott 184.
1431 febr. 24-én. Ifj. Hadmar unokafivérének, Abensbergi Henriknek egy reverzális levelet állit ki.*
Ugyanott 13, 195.
1432 ápr. 19-én. Ifj. Hadmar a következő birtokait adja el: Berathshausen, Neusass, Rechperk, Oberdorf, Rufenreut, Ellenpühel, Hard, Selach, Burgstall stb.*
Ugyanott 13, 233.
1432 máj. 23-án. Öregebb Hadmar és fia Ulrik kijelentik, hogy néhai ifj. Hadmar végrendeletét, melynek végrehajtásával Wolfsteini Vilmost, Parsbergi Kristófot és Indmann Gebhárdot megbizta, hüven tisztelni fogják.*
Ugyanott 13, 235.
1432. Ifj. Hadmar özvegye kijelenti férje végrendelete végrehajtóinak, hogy őket semmiben sem fogja akadályozni* és ebből kifolyólag találjuk, hogy öregebb Hadmar és fia Ulriktól 1300 forint helyett csak 800-at kapott, a mit egy 1434 febr. 12-én kiállitott okiratból tudunk.*
Bajor országos levéltár, Gerichtsurkunden, Herrschaft Laber fasc. 2.
Reg Boic. 13, 284.
1434 jun. 11-én. Ifj. Hadmar végrendeletének már fentebb nevezett végrehajtói mint ezen Hadmar örököseinek gyámjai a Kemnathen nevü falut eladják.*
Ugyanott 13, 298.
1435 jan. 7-én. Ugyanezek mint a jelzett örökösök gyámjai eladják az Oberviehausen nevü kastélyt és tartozékait.*
Ugyanott 325, 326.
* * *
Ezekből tehát kitünik, hogy Laberi VI. (vagy ifj.) Hadmar, ki 1410-ben felmerül és 1432-ben meghalt, a magyarországi Szentgyörgyi 32öregebb Péter leányát, Borbálát, nőül vette. Az egybekelés idejét nem ismerjük. 1426 aug. 19-én legelőször szerepel e nő mint Hadmar hitvese. Miután e házasságból csak leányok származtak (kiknek későbbi sorsát nem ismerjük) és Borbála férje halála után birtokok helyett csak készpénzben kapott végkielégitést, biztosnak vehető, hogy nem sokkal 1432 után Magyarországba visszatért. A házasság keletkezésére nézve határozott támaszpontjaink nincsenek. Annyit tudunk, hogy bizonyos Gumppenbergi György, ősrégi előkelő bajor család sarja, 1427-ben Magyarországban meghalt, mire ifj. Hadmar fivére Gáspár 1428-ban az elhunytnak özvegyét, Schmicheni Erzsébetet nőül vette. Feltételezhető tehát, hogy Gumppenbergi György halála előtt talán hoszszabb időig Magyarországon tartózkodott, Szentgyörgyi Péter családjával megismerkedett és a talán vele Magyarországban tartózkodó Hadmar és Péter leánya között a házassági frigyet közvetitette, a mi annál is inkább valószinü, a mennyiben Hadmar anyja szintén Gumppenberg leány volt!
Tudjuk továbbá még a következőket is:
Szakállos (VII.) Lajos, Ingolstadt herczege, rokonai ellen, München és Landshut herczegei ellen háborut viselt, mely vereségével végződött, mire Zsigmond császár és király mindazon városait, melyeket a háboru alatt vesztett, zár alá helyezte s a végleges döntést egy fogott biróságra bizta. Erre nézve tárgyalási napokat 1423 és 1424-ben Bécsben és Pozsonyban tartottak, Lajos bajor berczeg különben 1422-től 1425-ig állandóan tartózkodott a magyar királynál és igy valószinü, hogy VI. Hadmar a bajor herczeg megbizottja vagy kisérője lehetett. Miután azonban a Laber-család tagjai nem álltak az ingolstadti berczegek közvetlen szolgálatában, valószinübb az, hogy VI. Hadmar 1425–1429 között Bécsben és Pozsonyban tartózkodott, midőn a bajor Straubing-Hollandi herczegek kihaltával a Straubingi tartomány az ingolstadti, landshuti s müncheni herczegek között felosztatott; ez pedig már annál is inkább valószinübb, a menynyiben ezen felosztás szintén Zsigmond király itélkezése alapján különösen Bécsben és Pozsonyban történt, mely alkalomra alsó-Bajorországból 25 nemes mint a bajor herczegek megbizottjai megjelentek. Ezek közül tehát VI. Hadmar is lehetett és miután a Szentgyörgyi-Bazini grófok Pozsony tőszomszédságában törzsökösök voltak és Pozsony városával mindennapi érintkezésben álltak, könnyen beláthatjuk, hogy a Borbála és Hadmar közötti házassági frigy Pozsonyban jöhetett létre. Hogy Zsigmond király a fent idézett években többször tartózkodott Pozsonyban, azt okiratainkból minden kétséget kizárólag megállapithatjuk.
Még 1435-ben találjuk, hogy fj. Hadmar unokaöcscse, Ulrik, egy Rómába és Magyarországba tett utazása után járó költségeit Henrik bajor herczegtől visszaköveteli.
Hogy ki lett légyen ifj. Hadmar apósa? biztosan mondhatjuk meg. A Hontpázmán nb. Szentgyörgyi-Bazini grófok családja volt az egyedüli, mely már korán a szomszédos osztrák és német családokkal házassági frigyeket kötött, mig ezt a Magyarországban található Szentgyörgyi nevü egyéb családok egyikéről sem állithatjuk; igy tehát minden kétséget kizárólag Borbála atyjában, Péterben is a Szentgyörgyi-Bazini grófok sarjára kell ráismernünk; csak az a kérdés, hogy melyik Pétert kell alatta értenünk, de erre is van határozott válaszunk.
Az öregebb Szentgyörgyi-ágban van négy Péter, atya, fiu, unoka és dédunoka. I. Péter, az ág alapitója (1308–1365, † 1367 előtt), kinek nejét nem ismerjük, többiek közül egy Borbála nevü leányt hagyott, ki 1356 és 1364-ben mint az osztrák Polheimi Farkas neje szerepel; lehetetlen tehát feltenni, hogy ugyanezen Borbála 76 évvel később mint Laberi Hadmar neje, illetve özvegye szerepeljen, I. Péter fia, II. Péter, kit 1368-tól 1386-ig ismerünk, III. Péter nevü fiut hagyott, kinek neje, Erzsébet, 1407-től 1436-ig ismeretes. Már most azt találjuk, hogy ezen Péter – ellentétben számos más okirattal, melyben úgy ő, mint családjának Péter nevü egyéb tagjai csak a puszta Péter nevet viselik – egy 1407. évi okiratban az «öregebb» jelzőt használja,* a mit Laber Hadmar neje, Borbála, atyjára szintén alkalmaztat. Igy tehát, miután a chronologiai adatok is megerősitik, határozottan kimondhatjuk, hogy Borbála atyja: Szentgyörgyi-Bazini III. Péter.
Posonyi városi levéltár, Lad. 15. Nr. 19.
* * *
33Szükséges, hogy későbbi kutatók érdekében a Laber-család nemzedékrendjének következő részét e helyen rajzoljuk:
Laberi IV. Verner 1209–1234 ~ Ágnes; Laberi ág; Breitenecki ág; I. Hadmar 1247–1281; V. Verner 1247–1289 ~ Kunigund; II.Hadmar 1287–1337 ~ 1. Abensberg Kunigund 2. Abensberg Ágnes; VI. Verner 1285–1310 ~ Haidan-leány; Kunigund ~ Stein Ulrik; III. Hadmar 1317–1361 ~ Faimingeni Erzsébet; II. Ulrik 1317–1374 ~ Faimingeni Orsolya; I. Albert eichstadti kanonok 1318-ban; Frigyes 1347; IV Hadmar 1364–1420 ~ Gumppenberg Erzsébet; János 1283; II. Albert 1367; Ferencz 1383; öreg V. Hadmar 1410, † 1434 ~ I. erbachi Schenk Valburga 2. Berni Oria; Gáspár 1410, † 1439 ~ Schmierheni Erzsébet 1428 (Gumppenberg György özvegye); ifj. VI. Hadmár 1410, † 1432 ~ Hontpázmán nb. Szentgyörgyi III. Péter leánya Borbála; Borbála ~ Gundelfingeni Schweikker; Leányok; III. Ulrik 1425, † 1463 ~ Helfenstein Klára; Sebestyén † 1436 nov. 24.; VII. Hadmar 1434 † 1475 jul. 30. salzburgi esperes-kanonok; Dorottya ~ Pappenheimi (Marschall) Konrád † 1482; 2 gyermek † 1463 előtt
A Laber-család czimere: háromszor fehérrel és háromszor kékkel vágott pajzs. Sisakdisz: két szamárfül.
Ezzel ellentétben a berlini «Herold» czimü heraldikai-genealogiai egylet birtokában lévő egyik czimer-kódex a következőket mondja: «Graft von Laber (Bajorországban): Arany mezőben fehér farkas két vörös rézsutos csikkal; zárt sisak; sisaktakarók: vörös és fehér.»
Erre megjegyzendő, hogy az előbbi czimer a családtagok pecsétjein látható, tehát teljesen megbizható; a második leirás pedig nagy tévedésen alapul.
Laber helység 1442 szept. 7-én Henrik bajor herczegtől a következő czimert kapta: «fekete paizs, rajta vörösnyelvü arany oroszlánfő; ezen oroszlánfőn vörös korona, melyre két fehér hosszukás rúta van illesztve; a korona mindkét végén egy-egy (fehér) és a korona közepén egy kék hosszukás rúta, úgy a mint a bajor fejedelmi család pajzsának rútája, melylyel úgy alakjára, mint szinére nézve egyezik.» Ebből tehát látható, hogy a fentebbi kódex szerzője a helység czimerét a családéval nemcsak hogy összetévesztette, de még nagyon hibásan le is irta, a mennyiben nemcsak a szineket, hanem a pajzsalakot is nem ismerte, lévén ez nála oroszlán helyett farkas.
Végezetül még azt akarom kiemelni, hogy a Laber-családra vonatkozó, de – úgy látszik – még kiadatlan okiratok a gróf Seinsheim-család sünchingi (Regensburg melletti) és a gróf Pappenheim-család müncheni levéltárában találhatók.*
Neudegger M. J. bajor országos levéltári tanácsos szives közlése, ki ezt azonban csak hallomásból tudja.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
