Alexander Húščava: Archív zemianskeho rodu z Okoličného. (Litterae e tabulario Okolicsányiorum gentis nobilis prolatae. – Codex d…
Alexander Húščava: Archív zemianskeho rodu z Okoličného. (Litterae e tabulario Okolicsányiorum gentis nobilis prolatae. – Codex diplomaticus comitatus Liptoviensis I. Opera academiae scientiarum et artium Slovacae, 5. kötet.) Bratislava, 1943. XVII + 188 l.
86H. új szlovák forráskiadványsorozatot indított «Codex diplomaticus comitatus Liptoviensi» címmel. E sorozat első kötete a leggazdagabb liptói magánlevéltárnak, az Okolicsányi-család levéltárának teljes anyagát teszi közzé az 1490. évig. Mint az előszóból értesülünk, ez a levéltár több mint 100 fasciculusból áll s az Okolicsányi-család birtokaira vonatkozó iratokat, királyi mandátumokat, missiliseket, urbariumokat, XVIII. századi latin verstöredéket és szlovák nyelven írt kötelezvényeket tartalmaz. A közelmúltban megjelent kötet ennek az anyagnak 1490-ig terjedő részét – számszerint 98 oklevelet – közli teljes szöveggel időrendben, s ennek során több középkori liptói családra vonatkozólag szolgáltat adatokat (Rásztokay, Szmrecsányi, Palugyai stb.).
Minden közölt oklevél élén latinnyelvű kivonat áll, s ezt követi ugyancsak latinul az oklevél leírása, a hátlapján lévő későbbkori jegyzetek és feljegyzések szövegével. Az oklevél után tárgyi és a szövegközléssel kapcsolatos jegyzetek következnek. Az oklevelek közlési módja körülbelül megfelel a Magyar Tudományos Akadémia által megállapított szabályoknak, kivéve, hogy a «ti» szótagot, ha magánhangzó következik utána, minden esetben «ci»-nek írja, továbbá hogy a dátumsort új bekezdésbe veszi. A közlések szövege megbízhatónak és pontosnak látszik, azonban ezt – sajnos – nem állt módunkban ellenőrizni.
A kiadás egységes szerkesztését zavarja az, hogy az eredeti oklevél írójának nyelvtani és tollhibáit H. többféle módon jelöli (felkiáltójel, «sic» szócska alkalmazása, a kimaradt betűnek egyszerű zárójelek között való feltüntetése, vagy pedig a szövegben a helyes szóalakot veszi fel, a jegyzetben pedig a hibásat s «correxi» szóval jelöli a helyesbítést). Ugyanilyen zavaró az a körülmény, hogy az oklevél szövegében előforduló időpontmegjelölésnek (év, hó és nap) mai feloldott alakját a latin szövegben adja, bár más betűtípussal. E szövegközlési megjegyzések mellett meg kell még említeni, hogy az oklevelek élén álló latinnyelvű regesztákban kár volt a helységneveket mai szlovák alakjukban felvenni, hanem helyette inkább az oklevélben előforduló eredeti egykorú alakot kellett volna feltüntetni (pl. de Svätá Marade Beata Virgine [80. sz.], Beňadiková – Detrichfalva [57. sz.], Gôtoväny – Ipochhaza [51. sz.], de Lipt. Svätý Ján – de Sancto Johanne [77. sz.] stb.).
A felsorolt néhány kifogástól eltekintve – hisz ezek a kiadás és szerkesztés terére tartoznak – a vállalkozást örömmel fogadjuk, mert ezáltal reményünk van rá, hogy lassanként nyomtatásban napvilágra kerülnek a kutatók szélesebb köre részére eddig hozzá nem férhető oklevelek levéltárak szerint való csoportosításban.
Borsa István.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
