Győr, (Jaurinum) (Raab) (Ráb)
Győr, (Jaurinum) (Raab) (Ráb); szabad királyi város Győr vmegyében, régi nevezete magyarul Paur Geur, Geor, Jenor; Deákul Naur, Jaurum, Javarinum. Fekszik egy kies térségen a Rába és Rábcza vizeknek a kis Dunába való ömlésüknél, mind Budától, mind Bécstől 18 mfdnyi távolságra. Kik épitették legelőször, azt bizonyosan meghatározni nem lehet; de anynyi bizonyos, hogy a rómaiak Arabona, Rabona nevü szállitványuk már itt állott, mint ezt több kiásott római emlékkövek, koporsók, pénzek eléggé bizonyitják. Egyébiránt Győr a magyar királyság kezdetekor szinte nevezetes város volt: mert a vmegye innen neveztetett el; a magyar királyok itt gyakran laktak és forogtak; itt adta ki sz. István a pécsi püspökség alapitó levelét; itt lepte meg III. Henrik Aba királyt nejével, gyermekeivel, kincseivel együtt; innen igazitotta vissza I. András Henrik német császár terhes hajóit, mellyeket ide ennek testvére Gebhárdt ratisbonai püspök vezetett; itt lakott, s itt lépett egyességre Salamon király Geizával és Lászlóval.
Hajdani vára, melly a győri dombon épült, megerősitetett ugyan a II. és III. Henrik császárokkal folyt hadakozásokban, de később a tatárok pusztitása alkalmával II. Fridrik ausztriai herczeg azt megrohanván és bevévén, a környékbeli magyar nemesség boszszúállásból ismét vissza foglalta, s minden benne lakó német őrsereggel együtt felégette és felprédálta. Azonban a vár nem sokára ujra felépült, mivel IV. Béla már itt adá ki a sz. János jerusalmi vitézeinek adománylevelét 1247-ik esztendőben. De a régi város hajdani helyéről a vár napkeleti környékére szálllitatott által.
V. István lakosokat hiván be a várba, azokat nevezetes szabadságokkal megajándékozta 1271-ben, mint az kitetszik a város levéltárában fenmaradt 1295-évi april 6-kán költ, III. András király megerősitő leveléből.
Uj-Győr városához kegyelemmel viseltetett Nagy Lajos, s polgárait személyes szabadsággal ruházta fel 1361-ben; mit a káptalan is jóvá hagyott.
Erzsébet királynő Albert özvegye itt lépett egyességre I. Ulászló királlyal.
A Mohácsi ütközet után a vár I. Ferdinand kapitányától Lamberg Kristoftól feldulatván a Töröknek zsákmányul hagyatott.
Később alkalmas fekvése miatt I. Ferdinánd majd Maximilian megerősitette.
1594-ben, sept. 29-én gróf Hardegg Ferdinand, és Berlin János főkapitányok a várat 6000 őr katonával együtt Sinan Török-Pasának hütlenségből feladták.
De 1598-ban marc. 22-kén, herczeg Schwarczenberg Adolph és Pálffy Miklós vezérek északának idején meglepvén hadi fortéllyal visszavették. A 30 lépésnyire berugtatott kapudarabot a fő szentegyházban, az emlékezetre vert pénzt pedig a várostárházban most is látni.
1784-ben József császár parancsolatjából Győr az erőségek sorából kitöröltetett; s a várparancsnok lakát gr. Zichy Ferencz akkori püspök vévén meg, ide tulajdon palotáját épitette.
1809-ben azonban ujra kezdték helyre állitani, s annyira is megerősitették, hogy a francziák ostromának ugyanazon évben, jun. 14-étől kezdve 22-ig derekasan ellenállhatott, mindazáltal ekkor bevétetvén, a francziák minden bástyáit szélyelrugatták, miután 5 hónapi itt tartozkodások alatt, az ágyuzás és bombák által a városnak 2,784,560 fr. kárt okoztak volna, ide nem értvén még a 2,835,760 fr. menő sarczolásokat, részint készpénzben, részint nyers termékekben és portékákban.
1820-ban, a vár bástyái és sánczai ismét elrontattak, s betöltettek, ugy hogy ezek helyét most séta s más kertek és házak foglalják el. Az 1848/9 magyar forradalomban, erős sánczokat hányattak itt a magyarok, de állandóan nem tarthaták meg.
A mi jelenlévő állapotját illeti Győr városának: ez miután Mária Therézia által 1743-ban a királyi városok közé számláltatott, ujra él régi törzsökös jogaival és szabadságaival; s csupán az ugy nevezett győri domb hagyatott eredeti uraiknak, t. i. a káptalanbelieknek birtokában. Eloszlik pedig: a tulajdonképeni belső városra, az uj városra, és a majorokra; ezeken kivül Győri-Sziget, Révfalu, és Pataháza falukat csak a Rábcza és Kis-Duna választja el. Népessége a városnak közel 18,000 lélek, kik kevés németet kivéve mind magyarok, vallást illetőleg 3/4 r. kath., 1/4 protestansok, t. i. evang. és reformatusok; végre kevés óhitü, házak száma 1308.
A belső város derék házakkal, részint két-emeletesekkel ékeskedik. Utczái csinosak, tiszták és kövezve vannak. Közepén álló négyszegü piacza elég tágas, és szép épületekkel vétetik körül. Nevezetesebb szentegyházai és épületjei: az 1 tornyú székesegyház, mellyet gr. Zichy Ferencz volt püspök igen diszesen felékesitett, s mellyben tartatik a sz. László király látást érdemlő erekléje; a hajdani jesuitáké volt két szép toronnyal ékeskedő szentegyház, mellette a benedekiek laka, az akademiai épülettel együtt; a Carmelita monostor és templom; a sz. Orsola szüzek szentegyháza (a sz. Ferencz szerzetesek zárdája eltöröltetett); a püspöki palota, a kanonok urak házai; a városháza, a vármegye székes-háza, a sz. Mártoni főapát kastélyja, egy kisebb s egy nagyobb kaszárnya, egy magyar s egy német szegények háza. Az Ujváros a Rába és Rábcza közt fekszik a bécsi út felé, s a belső várostól a Rába választja el, mellyen derék fahid állott. Közel a hidhoz van a sétahely s egy szinház, mellyben majd magyar, majd német szinjátszók mulattatják a közönséget. Öt szentegyház közül 2 a katholikusoké, s egyik parochialis; a többi 3-mat az ágostaiak, reformátusok és óhitüek birják, s mindenik felekezetnek van helyben papja és oskolája. Itt van a Harminczad, Sóház, kórház, egy derék vendégfogadó s kávéház. A majoroknak nevezett külvárosban van a postahivatal, kalvaria, sok korcsmával, mesteremberekkel, s gyümölcsöskertekkel egyetemben. Itt tartatik a 6 országos vásár, mellyek kivált lovakra, aztán szarvasmarhákra nézve nevezetesek. 1104 mesteremberei közül legszámosabban a vargákon és szabókon kivül a molnárok, takácsok, szücsök, fazekasok és mészárosok. Kereskedése igen élénk gabonával, borral, dohánnyal, gubacscsal, nyers bőrökkel, sertésekkel, lovakkal és ökrökkel.
Hogy hajdan a jesuitáknak Győrben nevezetes tanitó-intézetük volt: azt tudjuk hazánk történeteiből. Most van itt egy kir. akademia, főgymnasium a benedekiek vezérlete alatt, mellyekben magyar nyelven tanitanak, püspöki papnevendékház, benedeki philosophiai oskola, evang. gymnazium, kath. normalis és rajz-, evang. alsó elemi fiu és lány tanitó-intézet, ref. és óhitü elemi oskola. Továbbá van itt egy könyvnyomó-intézet, egy könyvkereskedés, 3 patika.
Nevezetesebb mulató helyei a városnak a szabadhegyi szőlős és gyümölcsös kertek, a város volt szénatéren levő séta- és gyümölcs-kertek, a sétahely, a győri szigeti püspöki kert.
Győr 54 lábbal fekszik alább Pozsonnál, pedig a Duna esete Bécstől Győrig 163 láb, s innen láthatni hogy a Duna folyamának sebessége Győr és Pozson közt felette csekély, s medre csaknem alantabb esvén mint a Rába és Rábcza vizek, a város nagyon ki van téve az árvizeknek, s ezért olly sok és költséges töltéssel kénytelen magát védelmezni, hogy ennyit, Szégedet kivéve, egy város se mutathat elő hazánkban.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
