Vadna (Alsó- és Felső-)
Vadna (Alsó- és Felső-), két összeolvadt magyar falu, Borsod vmegyében, a miskolcz-rimaszombati országutban, a kies Sajó és Bánvölgyek egyesülésénél, egyenes térségen Miskolcztól 1 13/16, Putnoktól 10/16, Kazincztól 7/16 állomásnyira, Barczika, Ivánka, Barcza, Velezd, Sajó-Galgócz, Kaza helységek szomszédságában. Határkiterjedése 1542 hold, mellyből 582 h. szántóföld, 481 h. kaszáló s legelő, 32 h. szőlő, 380 h. erdő, 37 h. belsőség, 30 hold mivelésen kivüli ut s vizjárás. Felszabadult urbériség 16 egész telek. A föld jóféle fekete agyagos, s szorgalmas munkásainak tiszta buzát, rozsot, árpát, zabot, kukoriczát, burgonyát bőven terem. A réteket a Sajó árja rongálja. A szőlőhegy szép fekvésü, a Bánpatakára s Sajó kigyódzó folyására messze kilátást adván, s nemes borral fizet, a gyümölcstenyésztés körül is a lakosok mind oltogatás, mind faültetés tekintetében szép szorgalmat követnek, a marhatenyésztés szinte jó karban áll. Lakosok száma 722 lélek, kik közül 645 ref., s ezeknek helyben van anyaegyházuk, 47 rom kath., ezek a bán-horváti anyaegyházhoz tartoznak, 30 zsidó. Telkes gazda van 31. A dédesi választó kerületben 1848-ban számlált 63 választót, közülök 50 ingatlan birtok, 4 jövedelem, 2 értelmiség, 7 régibb jogon nyervén képességét. Az ingatlan birtokuak közül 3 egész, 2 háromnegyed, 12 fél, 13 negyed, összesen 30 telkes gazda, a többi részint majorsági földbirtokos, részint vagyonos házas zsellér és szőlőbirtokos volt. A helység közepén folyik keresztül a Bánpataka, mellyen 3 kőre épült malom van, a miskolcz-rimaszombati országuton pedig a helységben levő alsó fogadónál nagy kőhid. A helység alatt kigyózik el a Sajó, mellyel a Bánpatak is itt egyesül. Birtokosok: Radvánszky Albert, Molnár Károlyné, Márjássy Tamás, s a Márton család.
A régi híres vadnai vár maradékai a falu feletti nagy hegy csucsán látszanak, szép faragott köveiből épült a faluban a bánpataki nagy kőhid. Vadna és Galgócz várát 1457/8-ban kezdék épiteni Valgatha és Komoróczky hussita cseh vezérek, kiknek emlékét Bonfin után fentartja Heltay, állitásait hitelesen bizonyitván Hunyady Mátyásnak Rozgonyi Sebestyén részére, Szegeden 1459-ben Cserépvárról kiadott adománylevele által. Heltay e várak történetét következőleg irja le: „A kóborló latroknak fejedelmi valának Giskra és Telephus, ezek mellett ismét Komorócky és Valgatha. Ezek kezén volt Sóvár, Szécs, Kassa, Zólyom, Besztercze, Szepsi és sok egyéb városok. A Komoróczky és Valgatha ujonnan két kastélyt épittetett vala a hegyek között, és azokból bátran tolvajlának messze földre. Még nem mult vala teljességgel esztendeje a Mátyás király birodalmának, mikoron megbékéllék vala Fridrik császárral, és az hadat indita a koborló cseh latrok ellen. Rozgonyi Sebestyén ezokáért a királynak parancsolatából átalkele a Dunán, és Eger felé mene táborba, hogy egybe adná magát Lászlóval (Hedervári László), ki akkoron egri püspök vala. Sietvén ezokáért Egerbe juta, hogy eleit vehetné a cseheknek, hogy azok éléssel és egyébb hadi szerszámokkal meg ne rakhatnák az uj kastélyokat, mellyeket a hegyek közt épitettenek vala, hogy azokat megvehetné és elhányhatná. Az egyik kastélyt Galgócznak, a másikat Vadnának nevezték vala.
Rozgonyi Sebestyén először megszállá Vadnát, melly egy magas hegyen vala, de nem vala még kész. A seregnek egyik részét a hegy alatt hagyja, hogy ott meglessék a cseheket, ha ki kezdenének szökni a kastélyból, hogy ne bocsátanák őket máshova. Hogy először megszaguldá a kastélyt, künn találá a cseheket mind a két hadnagyokkal, hogy künn asztalokhoz leültenek vala. Mikor Valgatha látta volna az ellenséget, nagy sok csehekkel befutamék a kastélyba, hogy azt megoltalmazná a magyarok ellen. De mikoron látta volna, hogy serényen kezdették a kastélynak vivását, mindjárt kétségbe esék, és hátul kiszökellék a kastélyból és Galgóczba szalada. Mikoron Rozgonyi Sebestyén vítta volna három óráig a kastélyt, annakutánna megvevé azt.
Mindjárt hevenyében inditá a népet a másik kastélynak Galgócznak is; abban valának mindketten, Komoróczky és Valgatha. És nagyon megijedének, mert látták, hogy Vadna elkölt volna tőlük; kioroszkodának azért Galgóczból és Szécsre kezdének sietni. De a László püspök seregétől, mellyet Rozgonyi széljelhagyott vala a hegy alatt, a menők nem mehettenek el. Látván ezokáért ezt, az ő seregökkel, mellyben majd 2000 cseh vala, futni kezdének a hegyekre, az erdőkbe. A László püspök utánnok üze a huszárokkal, és nagy sokat levágának bennök. Választa László püspök seregeiből utánnok, mert már estve vala, azok pedig fellétesiték a paraszt népséget, és reggel mindnyájan siettenek az erdőbe, és nagy sokat kivadászának közülök, és levágák őket, harmadnapra megtérének és fogva hozának közülök harmadfélszázat a táborba. A paraszt népek annakutána azt a harmadfélszázat a Valgathával, kit megfogtak vala az erdőkben, a királynak küldé. Lőn ez pedig sz. György nap tájban, mikor először megverék a cseh kóborlókat.”
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
