Ady Endre: A legoktalanabb szerelem
A legoktalanabb szerelem
Mikor most szinte minden nemzet temet,
Sirathassam meg mégis csudálatos,
Dacos, kicsi, árva én nemzetemet.
Sirathassam meg mégis csudálatos,
Dacos, kicsi, árva én nemzetemet.
Békételen, bűnös, büszke, bánatos:
Jaj, mióta csak sorsát éli szegény,
Az öregebbik Sors mindig rátapos.
Jaj, mióta csak sorsát éli szegény,
Az öregebbik Sors mindig rátapos.
Mindig kicsi volt, hős, bús, ám megmaradt,
Elválasztott és kiválasztott derék,
Igaz s mártir hazug századok alatt.
Poétás: - nem bölcs, nem friss eszű: - okos,
Ki ha fecsérel kicsijéből sokat,
Kezében élet és áldás a fokos.
Elválasztott és kiválasztott derék,
Igaz s mártir hazug századok alatt.
Poétás: - nem bölcs, nem friss eszű: - okos,
Ki ha fecsérel kicsijéből sokat,
Kezében élet és áldás a fokos.
Csak magát ne bántaná vad szilajul
És csak ne volnának buta urai:
Megnőne, szépül, igazulna, javul.
És csak ne volnának buta urai:
Megnőne, szépül, igazulna, javul.
Mit tagadjam? - siratom és szeretem,
Mit tagadjam? - talán ez az igazi
S ez is oktalan, de legszebb szerelem.
Mit tagadjam? - talán ez az igazi
S ez is oktalan, de legszebb szerelem.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
