Ady Endre: Az én menyasszonyom

Full text search

Az én menyasszonyom
 
Mit bánom én, ha utcasarkok rongya,
De elkisérjen egész a síromba.
 
Álljon előmbe izzó, forró nyárban:
»Téged szeretlek, Te vagy, akit vártam.«
 
Legyen kirugdalt, kitagadott, céda,
Csak a szivébe láthassak be néha.
 
Ha vad viharban átkozódva állunk:
Együtt roskadjon, törjön össze lábunk.
 
Ha egy-egy órán megtelik a lelkünk:
Üdvöt, gyönyört csak egymás ajkán leljünk.
 
Ha ott fetrengek lenn, az utcaporba:
Boruljon rám és óvjon átkarolva.
 
Tisztító, szent tűz hogyha általéget:
Szárnyaljuk együtt bé a mindenséget.
 
Mindig csókoljon, egyformán szeressen:
Könnyben, piszokban, szenvedésben, szennyben.
 
Amiben minden álmom semmivé lett,
Hozza vissza Ő: legyen Ő az Élet.
 
Kifestett arcát angyalarcnak látom:
A lelkem lenne: életem, halálom.
 
Szétzúzva minden kőtáblát és láncot,
Holtig kacagnók a nyüzsgő világot.
 
Együtt kacagnánk végső búcsút intve,
Meghalnánk együtt, egymást istenítve.
 
Meghalnánk, mondván:
»Bűn és szenny az élet,
Ketten voltunk csak tiszták, hófehérek.«

 

 

Arcanum Newspapers
Arcanum Newspapers

See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!

Show me

Arcanum logo

Arcanum is an online publisher that creates massive structured databases of digitized cultural contents.

The Company Contact Press room

Languages







Arcanum Newspapers

Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!

Show me