Ady Endre: Kávéházban
Kávéházban
Ajánlva Ódry Árpád barátomnak
Kávéházi sarokasztal,
Körülüljük szépen.
Így szoktuk azt minden este,
Így szoktuk azt négyen.
Diskurálunk, elpletykázunk
Egyről-másról, sorba -
Másképpen a téli este
Rém unalmas volna.
Körülüljük szépen.
Így szoktuk azt minden este,
Így szoktuk azt négyen.
Diskurálunk, elpletykázunk
Egyről-másról, sorba -
Másképpen a téli este
Rém unalmas volna.
Egyik szinész, másik költő...
Összeillik szépen.
Valamennyi bohém fiú,
Van miről beszéljen.
A hír és név, a dicsőség
Valamennyi célja...
Mégis, mégis úgy elborong
A négy fiú néha...
Összeillik szépen.
Valamennyi bohém fiú,
Van miről beszéljen.
A hír és név, a dicsőség
Valamennyi célja...
Mégis, mégis úgy elborong
A négy fiú néha...
És ilyenkor biztatgatjuk,
Vigasztaljuk egymást.
Másra visszük a beszédet:
- Lesz-e holnap telt ház?
- A szép Lili kap-e csokrot?
- Írt a hadnagyának?
...Addig, addig beszélgetünk,
Míg elfut a bánat.
Vigasztaljuk egymást.
Másra visszük a beszédet:
- Lesz-e holnap telt ház?
- A szép Lili kap-e csokrot?
- Írt a hadnagyának?
...Addig, addig beszélgetünk,
Míg elfut a bánat.
Olykor-olykor kijelöljük,
Hogy ki beszél máma,
Mindeniknek van valami
Jó históriája.
Elsiratott ábránd éled
Mindenik mesébe',
Visszaint az ijfuságnak
Messze bolygó fénye.
Hogy ki beszél máma,
Mindeniknek van valami
Jó históriája.
Elsiratott ábránd éled
Mindenik mesébe',
Visszaint az ijfuságnak
Messze bolygó fénye.
Egyik este véletlenül
Én jöttem a sorba,
Mesélni a féltett multról
Nekem kellett volna.
Amit talizmánná tesznek
Hosszu, kínos évek:
A legelső szerelemről
Szóljon hát az ének!...
Én jöttem a sorba,
Mesélni a féltett multról
Nekem kellett volna.
Amit talizmánná tesznek
Hosszu, kínos évek:
A legelső szerelemről
Szóljon hát az ének!...
Belekezdtem... De egyszerre
Megbénult a lelkem,
Feltárult a mult előttem
Emlékekkel telten...
Egy kis város, ahol egykor
Olyan boldog voltam,
Egy szép leány, kiről egykor
Annyiszor daloltam...
Megbénult a lelkem,
Feltárult a mult előttem
Emlékekkel telten...
Egy kis város, ahol egykor
Olyan boldog voltam,
Egy szép leány, kiről egykor
Annyiszor daloltam...
Elszédített ennyi emlék,
Szemem könnybe lábadt...
- Mért is kérdeztétek az én
Bús históriámat?...
Bánat ült a fiuk arcán,
Elhallgattak szépen...
Ott csillogott az a könnycsepp
Mindnyájunk szemében...
Szemem könnybe lábadt...
- Mért is kérdeztétek az én
Bús históriámat?...
Bánat ült a fiuk arcán,
Elhallgattak szépen...
Ott csillogott az a könnycsepp
Mindnyájunk szemében...
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
