Amade László: XCV NEPTUNUS NÉPE... | Verstár - ötven költő összes verse

XCV NEPTUNUS NÉPE...

1.
Neptunus népe,
Választott szépe
Neked jöttünk áldozni,
Kit tűzszerelem
S heves gyötrelem
Eddig szokott lángozni.
Enyhits hiveid',
Fonó sziveid',
Légy hozzánk kegyes,
Itten kegyelmes,
Téged fogunk áldani.
Téged fogunk áldani.

2.
Látod, borúlnak
Hozzád hódulnak
Serege sok nympháknak,
Mondják: betegek,
Szivtűl epednek,
Nincsen száma azoknak;
Légy sziveknek
S szegényeknek
Orvos istene és enyhitője,
Illyen beteg raboknak,
Illy szivbeteg raboknak!

3.
Ezek lankadnak,
Azok bággyadnak,
Ezt sérti hét fájdalom;
Ennek fáj szive,
Azt csalta híve,
Gyötri sok aggodalom;
Igy könnyebbségét
És egésségét
Oltsa tüzeit,
Orvos vizeit, -
Ohajt szivdiadalom.

4.
Nincs is nagyobb kin,
Mind a szives szin,
Ha nem meri mutatni;
Ezer mesterséget
Keress s szinességet,
Hogy tudhassa titkolni:
De ha kedvesse,
S igaz szivesse,
Van hamujában
S bár szikrájában,
Föll köll annak lobbanni.

5.
Eztet próbáltuk,
Azért alig álltuk,
Hozzád ide jöhessünk;
Szánd sebeinket,
Tűzsziveinket,
Nálod megjelenhessünk:
Rád borúlnunk
És hódulnunk
Mind reménlnünk
Néked szentölnünk, -
Könnyebbséget vehessünk.
Könnyebbséget vehessünk.

Arcanum Newspapers

See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!

Show me