Arany János: 1

Full text search

1
 
Megszünt a vigadók nesze,
Mogorván űl az ősi vár
Mint élet-unt vén remete,
És, melybe visszasűlyede,
Rossz kedvét nem zavarja már
Harsány zene, csengő pohár.
Szellős fokán nagy, fekete
Ágyuk lomhán könyöklenek,
Hogy a ledörgött éljenek
Heve után hűtőzzenek;
Érc ajkuk többé nem rivalg,
Végső morajjok is kihalt;
Sőt már a visszhang is pihen,
Mely összetorlott bérceken
- Hol a felhőnek fészke van,
S a völgyben, ott, hol Vág folyam
Őrült kacajjal elrohan -
Dörgésöket fel és alá,
Mint könnyü labdát, vagdalá.
Az elriasztott néma csend,
Tanyáján, újra megjelent,
Felütni sátrát Budetin
Mohos, sötét párkányzatin,
És a szokatlan zaj után
Visszafoglalt uralma tán
Még teljesebb lön, mint előbb,
A kézfogási nap előtt.
Bástyán az őrvitéz, ha vált,
Szótlan tovább megy, nem kiált.
Falai közt a többi nép
- Bár a kidőzsölt lakoma
Eszökre bélyeget nyoma-
Lassan beszél s lábhegyre lép:
Mert, bár agyán bor gőze van,
Ki merne szólni hangosan,
Ki merne zajt emelni, ha
Nyugodni tért a vár ura?!

 

 

Arcanum Newspapers
Arcanum Newspapers

See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!

Show me

Arcanum logo

Arcanum is an online publisher that creates massive structured databases of digitized cultural contents.

The Company Contact Press room

Languages







Arcanum Newspapers

Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!

Show me