Babits Mihály: AZ ÖRÖK FOLYOSÓ
AZ ÖRÖK FOLYOSÓ
A véghetetlen portikusznak
egyhangu oldalívei
rejtett forrásu fényben úsznak.
egyhangu oldalívei
rejtett forrásu fényben úsznak.
Mi haszna széttekinteni?
A síma égnek semmi ránca
s szemed a földet nem leli.
A síma égnek semmi ránca
s szemed a földet nem leli.
S tán e nagy ívek néma lánca
a végtelenbe fűzve nyúl:
holt oszlopoknak méla tánca
a végtelenbe fűzve nyúl:
holt oszlopoknak méla tánca
huzódva, mozdulatlanúl
légtengelyén az üres ürnek,
s a külső sötétig vonúl,
légtengelyén az üres ürnek,
s a külső sötétig vonúl,
hol a Pokol lakói fülnek.
Mindegy! ásít az út elém!
Ó boldogok, kik nyugton ülnek.
Mindegy! ásít az út elém!
Ó boldogok, kik nyugton ülnek.
De engem űztön űz a Rém,
kire nincs szem, mely visszanézzen,
s előre, bármi les felém,
kire nincs szem, mely visszanézzen,
s előre, bármi les felém,
futok gyáván, futok merészen,
habár előre jól tudom,
nem érhetem végét egészen
habár előre jól tudom,
nem érhetem végét egészen
s bárhol bukom, felén bukom
s e súlyos álmok összezúznak
s maradok majd a féluton,
s e súlyos álmok összezúznak
s maradok majd a féluton,
míg a végetlen portikusznak
egyhangu oldalívei
rejtett forrásu fényben úsznak.
egyhangu oldalívei
rejtett forrásu fényben úsznak.
(S megint elölről.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
