Babits Mihály: KÖNYVEK UNALMA
mint fiatal gyönyörü lányok
jöttek egyszer elém:
arcuknak húsa szent keménység,
szemük sötéte fény.
friss utak fáklyáinak állván,
fiatalsága hí -
De megvénítik szemeimnek
öröklött napjai.
Ti nem láttok, csak emlékeztek,
öröklött, bús szemek!
Az arc ráncot vet, a haj őszül,
amint ti nézitek.
öregen állnak, körülállnak;
és száz, és egyre több...
Ó jaj, hogyan találjam útam
a vén sereg között?
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me