Babits Mihály: SPLEEN
SPLEEN
Lakásom tétlenség szigetje
szeszély sétálópalotám
munkám az ördög kerevetje.
szeszély sétálópalotám
munkám az ördög kerevetje.
Ami valóság volna tán
úgy tekintem mint a felhőket
és járok a semmik után.
úgy tekintem mint a felhőket
és járok a semmik után.
*
Ó jaj! megúntam a mezőket
s a várost már előbb megúntam
megúntam völgyet és tetőket.
s a várost már előbb megúntam
megúntam völgyet és tetőket.
Próbáltam élni léha gúnyban,
próbáltam élni szeretetben
és próbáltam élni magamban.
próbáltam élni szeretetben
és próbáltam élni magamban.
Egy sem volt élet s észrevettem
hogy éltem csak akkor lesz élet
amikor már messze mögöttem.
hogy éltem csak akkor lesz élet
amikor már messze mögöttem.
Amikor régen semmivé lett
életté válik a halálban
de a jelenben nincsen lélek.
életté válik a halálban
de a jelenben nincsen lélek.
Bolond gazda szolgája, lábam
ténferegve tétován topog
és érzi hogy minden hiában.
ténferegve tétován topog
és érzi hogy minden hiában.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
