Babits Mihály: STRÓFÁK GIZIKÉRŐL | Verstár - ötven költő összes verse

STRÓFÁK GIZIKÉRŐL

Gizike barna dús hajával
besátorozta lelkemet,
Gizike gyönyörű hajával
bilincsbe font be engemet.

Ó mint imádom, hadd dicsérem
Gizike barna dús haját,
holtig kivánom, és kisérem
Gizike gyönyörű haját.

Aranka fürte szőke, gazdag,
becses buza, rendetlen asztag: -
Gizike fürte barna, dús,
simúlva milliónyi szála
önkénytelen harmóniára.

Aranka arca csupa hús,
Gizike arca csupa szellem,
Gizike teste csupa kellem,
Gizike lelke csupa fény:
Gizike lesz csupán enyém!

Gizike enyhe kellemesség,
Gizike májusi virág,
Gizike kedves kötelesség,
Gizike - egy egész világ!

Gizike kert, de nincs szurósa,
Gizike sárga viola,
Gizike néha, mint a rózsa,
Gizike, mint az ibolya.

Gizike drága szemepára
ma kivilágította lelkem,
Gizike szeme matt opála
hipnotizált fényével engem.

Ó mint imádom, hadd dicsérem,
Gizike szürke, mély szemét,
holtig kivánom és kisérem
Gizike gyönyörű szemét...

1906. máj.

See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!