Csokonai Vitéz Mihály: A Pindus
A múzsák örömmel játszadoznak; |
Szomorú bánatok nem lakoznak. |
Mellyel minden búkat elkergetnek.
Itt zőld laurusból koszorúkat fonnak;
Melyeket a tudós főkre vonnak.
A múzsák múlató seregébe, |
E gyönyörűségnek mezejébe. |
Ha tudós újjaival megpattantja,
Önként rabjává lesz a szív Euterpének,
Ha sípjában hangzik ékes ének.
A bőlcs férfiakat az egekbe, |
Fúvall dicsőséget nagy nevekre. |
Dicső hirével az égen járó.
Így lettek sokan az élet örökösi,
Akik közt te is vagy, Gyöngyösi.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me