Csokonai Vitéz Mihály: Lillához távollétemben | Verstár - ötven költő összes verse

Full text search

Lillához távollétemben

Lilim! csoport öröm között

Tőltöm most éltemet.

Szívembe bú nem kőltözött,

Nem rág az engemet.

Sem könnyeket nem hullatok,
Sem nem sohajtok, jajgatok.

A szent barátság csillaga

Egemre felderűlt,

A tiszta boldogság maga

Felkent fejemre űlt:

De kedvem egybe sem lelem,
Mert nincs az én Lillám velem.

Ha nincs az én Lilim velem:

Mi nékem a világ!

Sokszor magamban képzelem,

Hogy a halál kivág.

Az élet édessége mi?
Mit érsz, öröm? ha nincs Lili.

A szem, fül és egyéb tagok

Múlathatnak talám:

Igen, de szív nélkűl magok

Gyarlón örűlnek ám.

Tudod pedig, szép rózsaszál!
Szívem csupán tenálad áll.

Te bírod, óh tudod magad,

Szép Lilla! szívemet:

Azért te is helyette add

Cserébe szívedet.

Enyím maradjon semmi sem,
Csak a tiédet add nekem.

De mit könyörgök íly nagyon

Galambi szívedért?

Úgy-é, hogy az nálam vagyon

Cserébe szívemért?

Nohát, ha megvan, ami kén':
Többé nem is terhellek én. -

Ha már enyím az, akié

Vagyok, szólj, Cipria!

Olyan szerencsés több van-é?

Van-é? s ha van, ki a'?

Nincs, Cipri, nincs... De kémlel itt
Nehány irígy - csitt, Cipri, csitt!

Ne szólj te erről senkinek,

Mi nem szólunk, mi se;

Hogy a világ irígyinek

Vakúljon a szeme.

Mi majd, ha boldog célt lelünk,
Tenéked oltárt szentelünk.

Én téji versbe foglalom

Érzékeny éneked,

S mellettem e szép angyalom

Hárfázni fog neked:

Í-gy kötnek öszve új csomók,
S mi lesz Lilim jutalma? - Csók!

Arcanum Newspapers

See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!

Show me