Dsida Jenő: Gyermekvarázslat | Verstár - ötven költő összes verse

Gyermekvarázslat

Apuska, megígérted a múlt este, hogy felmegyünk a tejútra,

és összegyűjtjük az angyalok mosolyát... Milyen öröm

lesz! Cipőmet belepi az aranypor s nem látszik, hogy

ócska és lyukas.

Tud a hold hazudni, apuskám? Egyszer, mikor a denevérek

kalácsot kerestek, a hold azt súgta nekem, hogy nem

bünteti meg többet kis ezüst csibéit, és most, nézd csak,

megint felleg-kalitkába zárta őket. Gyere az ablakhoz,

hadd mutatom meg. Nézd a szegényeket, nem tudnak

kibújni a csúf borító alól. Hallod, hogy siránkoznak? Ó,

az a hazug hold! Csak lássam meg még egyszer, amint

elhalad az ablakunk előtt! Ellopom a sarlóját. S akkor

neked nem kell kölcsönkérni Grigor bácsi kaszáját, ha le

akarod vágni a füvet a kertben...

Apuska, mondd, mi van egy méh lelkében? Igaz, hogy szívük

tele van dallal? Igaz,hogy a virágok azért könnyez-

nek reggel, mert ellopták a dalaikat?

Az angyalok a csillagokban laknak, apuskám? Mit esznek és

mit isznak? Fénysugarakat? Sanyika a szomszédból azt

mondta, hogy aranykenyeret esznek, s azt Szűz Mária süti

nekik, a búzaszemek pedig olyan nagyok ott,mint a rigó-

tojások... Apuska, csinálj nekem egy olyan hintát, hogy

fel tudjak hintázni vele a csillagokba! Milyen jó volna, ha

hozhatnék neked néhány búzaszemet! Elvetném a diófa

helyére, melyet kivágtál a nyáron, s a kalászok felnőné-

nek a ház tetejéig...

Apuska, hogy lehet, hogy a tovaszálló varjak nem hagynak

nyomot maguk mögött

az égen?

Te, ahányszor hazajössz s megkérdem, mit hoztál, mindig csak

azt mondod:..."jó szivecskét, jó lelkecskét"... Miért,

apuska? Nem ehetem meg se a szivecskédet, se a lel-

kecskédet! Ha megenném, hogy mennél az iskolába?

Na, most magadra hagylak, apuska! Megyek anyuskához a

másik szobába, lássam, beszélt-e már Kiskarácsony

Apóval...

See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!