Faludi Ferenc: ECLOGA 6-TA Pásztori versek
ECLOGA 6-TA Pásztori versek
A KESERGŐ PÁSZTOROK
Moeris. Mopsus. Menalcas. Moeris.
Pásztor, kinek fonyod szirmos ostorodat?
Vedd elő telekes téli bocskorodat,
Más szelek fujnak most, lemosták nevünket,
Felturták, elhánták kevés mindenünket.
Pásztor, kinek fonyod szirmos ostorodat?
Vedd elő telekes téli bocskorodat,
Más szelek fujnak most, lemosták nevünket,
Felturták, elhánták kevés mindenünket.
Se nyájunk, se erdőnk, a hol legelhessünk.
Nincs gúnyónk, hajlékunk a hol telelhessünk.
Eltiltotta a Pán, Pán kivetkőztetett,
A vak szerencsének balszárnyára vetett.
Nincs gúnyónk, hajlékunk a hol telelhessünk.
Eltiltotta a Pán, Pán kivetkőztetett,
A vak szerencsének balszárnyára vetett.
Mopsus.
Hallottam, nem hittem, vallyon ki hihette,
A ki reménységét váltig le nem tette?
Szaporodik csudám, szaporodik gondom,
Nem tudom, vétek-e, nem-e, ha kimondom:
Pán haragja vége, fogyta életemnek.
Hallottam, nem hittem, vallyon ki hihette,
A ki reménységét váltig le nem tette?
Szaporodik csudám, szaporodik gondom,
Nem tudom, vétek-e, nem-e, ha kimondom:
Pán haragja vége, fogyta életemnek.
Moeris.
Lézzegünk, bujdosunk, se szelünk, se partunk,
Azt sem tudjuk: mihez, azt sem: merre tartsunk.
Ily keserves igyünk bár özönt fakaszszon,
Bát tengert áraszszon, nincsen benne haszon.
Lézzegünk, bujdosunk, se szelünk, se partunk,
Azt sem tudjuk: mihez, azt sem: merre tartsunk.
Ily keserves igyünk bár özönt fakaszszon,
Bát tengert áraszszon, nincsen benne haszon.
Mopsus.
Már azt is elhiszem: szántó vizen arat,
Bárány farkast kerget, a nyul ver agarat,
A tél rózsákat hoz, a nyár kemény jeget,
A mord éjszaki szél izzasztó meleget.
Már azt is elhiszem: szántó vizen arat,
Bárány farkast kerget, a nyul ver agarat,
A tél rózsákat hoz, a nyár kemény jeget,
A mord éjszaki szél izzasztó meleget.
Métely juhnak, dér virágnak,
Horog halnak, tőr madárnak,
Darázs méhnek, aszal rétnek:
Pán haragja vége, fogyta életemnek.
Horog halnak, tőr madárnak,
Darázs méhnek, aszal rétnek:
Pán haragja vége, fogyta életemnek.
Moeris.
Pásztorok esetin sirtak kis virágok,
Busultak, fonnyadtak szép zöldellő ágok,
Egymásra borulván sirtak a napaeák,
Fákkal élő haló dryades szüz nymphák.
Pásztorok esetin sirtak kis virágok,
Busultak, fonnyadtak szép zöldellő ágok,
Egymásra borulván sirtak a napaeák,
Fákkal élő haló dryades szüz nymphák.
Magos sugár fáknak lecsüggött tetejek,
S mint tőlök kitellett, szomorkodott fejek,
Nevezetes vizek fenekig apadtak,
Erdő, mező, berek, fű, fa elhervadtak.
S mint tőlök kitellett, szomorkodott fejek,
Nevezetes vizek fenekig apadtak,
Erdő, mező, berek, fű, fa elhervadtak.
Mopsus.
Daphnis megint kővé válna, ha most élne,
Élő pásztorokkal ő meg nem cserélne,
Sebesedne szive erdők pusztulásin,
Legelő hegyeknek szörnyü változásin.
Pán haragja vége fogyta életemnek.
Daphnis megint kővé válna, ha most élne,
Élő pásztorokkal ő meg nem cserélne,
Sebesedne szive erdők pusztulásin,
Legelő hegyeknek szörnyü változásin.
Pán haragja vége fogyta életemnek.
Moeris.
Pán (ugy hallik) alatt nem szolgált az idő,
Gyümölcstelen, meddő vala az esztendő,
A gazdák is vallják: vékonnyan maradtak,
Többet vetettek be, hogysem learattak.
Pán (ugy hallik) alatt nem szolgált az idő,
Gyümölcstelen, meddő vala az esztendő,
A gazdák is vallják: vékonnyan maradtak,
Többet vetettek be, hogysem learattak.
Mopsus.
A Pán botja alatt a nyáj hullott, veszett,
Rosszul birta magát, egyvelesleg esett,
Sok eltéveledett, ó be keserves kár
Ó be gonosz idők! de nincs haszna immár.
A Pán botja alatt a nyáj hullott, veszett,
Rosszul birta magát, egyvelesleg esett,
Sok eltéveledett, ó be keserves kár
Ó be gonosz idők! de nincs haszna immár.
A hegyek szentségi tőlünk elköltöztek,
Szomoru arczával tőlünk bucsut vettek.
Elkölt hirek nevek, fényes böcsületek,
Számakra elrendelt régi tiszteletek.
Pán haragja vége-fogyta életemnek.
Szomoru arczával tőlünk bucsut vettek.
Elkölt hirek nevek, fényes böcsületek,
Számakra elrendelt régi tiszteletek.
Pán haragja vége-fogyta életemnek.
Menalcas.
Tarka hirrel jöttem, a Pánt eltemették,
Az uj Pánt víg szóval székébe ültették,
Kulcsos városokban már fennyen hirlelik,
A folyó posták is pofássan kürtelik.
Tarka hirrel jöttem, a Pánt eltemették,
Az uj Pánt víg szóval székébe ültették,
Kulcsos városokban már fennyen hirlelik,
A folyó posták is pofássan kürtelik.
Fele neve Pius, felét elragadta,
Ki nagy szél fujt akkor, fülem nem hallhatta,
Pánnak termett, mondják, égig magasztalják.
Hogy onnan adatott, mindnyájan azt vallják.
Ki nagy szél fujt akkor, fülem nem hallhatta,
Pánnak termett, mondják, égig magasztalják.
Hogy onnan adatott, mindnyájan azt vallják.
Okos, igaz, bátor, nyája megőrzője,
Ellenkezőinek erős ellenzője,
Farkas gyapjat nem rug ő pálczája alatt,
Ment lészen mellette öreg s apró falat.
Ellenkezőinek erős ellenzője,
Farkas gyapjat nem rug ő pálczája alatt,
Ment lészen mellette öreg s apró falat.
Nyáját és pásztorit elő keresteti,
Tátva hagyott aklát megint betéteti,
Tágas legelőhelyt ád a juhászoknak,
Jussát, igazságát megszerzi azoknak.
Tátva hagyott aklát megint betéteti,
Tágas legelőhelyt ád a juhászoknak,
Jussát, igazságát megszerzi azoknak.
Feltámad meginten a pásztorok napja,
Ama dicső névnek elborult csillagja,
Fogyott seregének kiterül zászlója,
Napkeletrül nyugtig forog lobogója.
Ama dicső névnek elborult csillagja,
Fogyott seregének kiterül zászlója,
Napkeletrül nyugtig forog lobogója.
Mopsus.
Érzi már az erdő, kifakad zöldsége,
Felvont sátorinak szinlik ékessége,
Futnak a patakok, csörögnek, vidulnak,
Hegy, völgy, sziget, liget szépen megujjulnak.
Érzi már az erdő, kifakad zöldsége,
Felvont sátorinak szinlik ékessége,
Futnak a patakok, csörögnek, vidulnak,
Hegy, völgy, sziget, liget szépen megujjulnak.
Thymfű juhnak, nap virágnak,
Friss viz halnak, társ madárnak,
Fü-kert méhnek, eső rétnek:
A kegyes és jó Pán élte életemnek.
Friss viz halnak, társ madárnak,
Fü-kert méhnek, eső rétnek:
A kegyes és jó Pán élte életemnek.
Moeris.
Éljen, vigasztaljon a Pán mindnyájunkat,
Gyöjtse, szaporitsa elosztott nyájunkat.
Éljen, vigasztaljon a Pán mindnyájunkat,
Gyöjtse, szaporitsa elosztott nyájunkat.
Mopsus.
Én már hitten hiszem, megváltja sorsomat,
Azért végig fonyom szirmos ostoromat.,
Én már hitten hiszem, megváltja sorsomat,
Azért végig fonyom szirmos ostoromat.,
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
