Garay János: ÁRPÁD, A HONALAPITÓ.

Full text search

ÁRPÁD, A HONALAPITÓ.
 
Kié a gazdag tartomány
Közötte a Tiszának?
Bolgárok népe hódol ott
A nagyhirű Zalánnak;
A gabnagazdag rónaság
Arany kalászszal tartja ki,
Alpár hizalmas mezeje
Marhát, lovat tenyészt neki.
 
De rögtönebben, mint a nyár
Felhői megtolúlnak,
Árpáddal a magyar hadak
Mély Ungon átnyomúlnak.
A két had összeütközik,
Nincs irgalom, nincs kegyelem;
A harcz után kürt harsadoz:
Magyar hadé a győzelem!
 
Ki űl Biharban oly dusan
Gyémánt s arany ruhában?
Toborzó, hanga, vígalom
És lakma mámorában?
Aklában annyi pompa ló,
Mint háremében kéjleány;
Ki volna más mint Mén-Maróth,
A chazar herczeg, trónusán.
 
De rögtönebben, mint az ár,
Mely hegytetőrül ömlik,
Árpáddal a magyar hadak
Bihart körűlözönlik;
A két had összeütközik,
Nincs irgalom, nincs kegyelem, -
A harcz után kürt rívadoz:
Magyar hadé a győzelem!
 
Mi ország az, megette ott
A roppant rengetegnek,
Hol a hegyek aknáiban
Só és arany teremnek?
Erdély az, a vitéz Geló
Oláh herczegnek székhelye,
Nagy Etelénk megtört hada
Maradványának menhelye.
 
De rögtönebben mint az ég
Villáma földre csattan,
Árpáddal a magyar sereg
Serény lovára pattan;
A két had összeütközik,
Nincs irgalom, nincs kegyelem, -
A harcz után kürt harsadoz:
Magyar hadé a győzelem!
 
Mely nép tanyáz dús telkein
A szép Pannoniának,
Mely völgygyel, hegygyel változik
Ba1 partin a Dunának?
Rómának sarjadékai
Egy új édent tenyésztnek itt,
Ekét hordozva térein,
Borággal hintve hegyeit.
 
De rögtönebb mint gondolat,
Partján Kelemföldének,
Árpáddal a magyar hadak
Dunán is átkelének.
A két had összeütközik,
Nincs irgalom, nincs kegyelem, -
A harcz után kürt rívadoz:
Magyar hadé a győzelem!
 
S volnál kétszer hatalmasabb
Mint vagy, tótok királya!
Hires Szvatoplug téged is
Lesújt a harcz viszálya;
Istennek szól itt végzete,
Istennek sújt itt ostora,
A merre mégyen, győzni fog
A magyaroknak tábora.
 
És menne még tovább is így,
Ország után országra;
De hármat üt Árpád vezér
Rettentő paizsára.
Az első sziklaroppanás,
A másik tengerbődület,
A harmadik kemény ütés
Miként az égi dörrenet.
 
Elsőre a kemény hadak
Rohantukban megállnak,
Másikra mint a rajsereg
Árpád körébe szállnak.
A harmadikra csend leszen
Mérföldnyi messzeség fölött,
S a hős - egy félisten - feláll
Kétszázezer vitéz között.
 
«Hová, hová vitéz sereg?
Mindennek van határa!»
Szól a vezér, s mint nap kisüt
A fenség homlokára.
«Az ősi föld megnyerve már,
Ennél egyéb nem kell nekünk, -
Hazát szerezni volt a czél,
A véres harcz, csak eszközünk.
 
A nyert hazát megtartani
Lesz szívünk aggodalma;
Erő, egység, közértelem,
Nagy nemzetünk hatalma!
Elég a harcz, elég a vér,
Nem dicstelen, ha pihenünk, -
A munka végbevíve már,
Most halljon hálát istenünk!»
 
És régi, ős szokás szerint
Nagy áldomást ütének,
Fehér lovakkal áldozók
A magyarok istenének.
S közben, miként éjszak szele
Ha végig zúg völgyön hegyen,
Hangzék az összes háladal
Hatalmas-ékes-lelkesen!
 
S eljöttek a hon apjai,
A nemzet hét vezére,
Győzelmök zsengéit tevén
Az oltár szent kövére;
Elhozta a sik pásztora
Marháját és föltette azt,
A hegy lakója színborát,
Arany kalászát a paraszt.
 
Eljöttek a hókeblü nők,
Ékei az új hazának,
S a tűz előtt letérdelők
Buzgón imádkozának:
«Oh magyaroknak istene!
Oh áldd meg azt a nemzetet!
Adj néki mindent a mi kell,
Adj egyetértő érzetet

 

 

Arcanum Newspapers
Arcanum Newspapers

See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!

Show me

Arcanum logo

Arcanum is an online publisher that creates massive structured databases of digitized cultural contents.

The Company Contact Press room

Languages







Arcanum Newspapers

Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!

Show me