Garay János: ÁLDOMÁS DEÁK FERENCZRE.

Full text search

ÁLDOMÁS DEÁK FERENCZRE.
 
Ápril 20-án 1845
 
Csordultig áll a telt pohár
Somlyó arany nedével,
Csordultig telve szívem is
Kedvemnek érzetével;
Kelyhem- s szivemnek fenekét
Ma még mindenki lássa -
Az áldomás, mit ma iszom,
Deáknak áldomása!
 
Midőn pohárt tölt a magyar,
Előbb azt föl nem önti,
Mig égre nem fohászkodik,
Vagy társra nem köszönti:
S igy a magyar, ha bort iszik,
Nagyot, dicsőt említhet;
Az áldomás megszenteli
Hő ajkin a beszédet.
 
Hiún tehát nem játszom én
Deák dicső nevével,
Midőn együvé fűzöm azt
E bor nemes gyöngyével;
A gyöngyfűzért mint áldomást
Tölt poharamba ejtem:
S hogy érte ittam veletek -
Halálig nem felejtem.
 
Fel, fel tehát, mint a patak
Somlyó aranya folyjon!
Minden pohár, minden kebel
Fenékig felbuzogjon!
Mert mint a földnek feneke
A legjobb érczet rejti,
Tengerbe istennek keze
A legszebb gyöngyöt ejti.
 
Miként a szívnek rejtekén
Az érező kebelnek,
A szív leghőbb érzései
Látatlanúl teremnek:
Úgy a pohárnak fenekén
Utósó csepp borában
- Ki nem hiszi kisértse meg -
A legnemesb ital van!
 
De ezt a cseppet azután
- Hogy senki ne felejtse! -
Mindenki, a ki itt vagyon,
Deákunkra köszöntse!
Úgy légyen a vér benne vér,
Igaz, való magyar vér:
Mint poharát kiiszsza ma
Az ország Deálkjáér!

 

 

Arcanum Newspapers
Arcanum Newspapers

See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!

Show me

Arcanum logo

Arcanum is an online publisher that creates massive structured databases of digitized cultural contents.

The Company Contact Press room

Languages







Arcanum Newspapers

Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!

Show me