Garay János: MAGYAR LEÁNY DALA.
E szóra szívem feldobog;
S ha nem dobogna hangosabban,
Kitépném enmagam...
Inkább mi sem, mint nem magyar szív,
Ez esküm s jelszavam!
Hazám nyelvén szólok, tudok;
E nyelven esdek istenemhez
Imámban a honér;
E nyelven esküszöm szerelmet,
Síromba ez kisér.
Szívemben, érzem, láng lobog,
Szeretní egykor tiszta-híven,
Szeretni lelkesen...
De kit szivem választ, magyar fi,
És honfiú legyen!
Magyar nő lenni lángolok,
Hogy szebb, nemesb jövőt teremtsek,
Mint volt a mult s jelen,
Hol minden férfi honfi s a hölgy
Mind honleány legyen.
Mert lenni más nem is tudok,
A könyv, mely lelkem nemesíti,
Rosszabb-e, ha magyar?
S a honi kelme, melyet öltök,
Tán rútabbúl takar?
S az lenni síromig fogok,
Ne légyen a hon, dalnokával
Sohajtni kénytelen:
Hogy nőtlen ország Magyarország;
Mert hölgye - idegen!
Érzem, ha szívemhez nyulok...
Magyar leány és hon leánya,
Mily büszke öntudat!
Hitem, szerelmem szent könyvében
Ez legszebb ágazat!
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me