József Attila: ŐSZ | Verstár - ötven költő összes verse

József Attila: ŐSZ

ŐSZ

A fán a levelek
lassan lengenek.
Már mind görbe, sárga
s fonnyadt, puha...

Egy hallgatag madár
köztük föl-le jár,
mintha kalitkája
volna a fa...

Ó, kedves, ránk tekint,
zeng az ősz megint.
Eső mormog s rá a
nép nyomora...

A szomszédban szegény
mészároslegény
ajkán sír, mint árva,
egy furulya...

Változata az A fán a levelek....

Másik változata:

A fán a levelek
lassan lengenek.
Már mind görbe, sárga
s fonnyadt, puha...

Egy hallgatag madár
köztük föl-le jár
mintha kalitkája
volna a fa.

Akárhogy rejtem is
jár-kel bennem is,
ágról-ágra lépked
egy némaság.

Jövőm emlékeit
búk lebbentgetik -
elillan ma éjjel
az ifjuság.

See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!