József Attila: HYMNUS AZ ÉLETHEZ
Egy rabszolgád fohászkodik hozzád -
Bocsáss, ha szava átokba fúl.
Csókokkal tapasztjuk, aggyal vakoljuk,
S italod vérünk, mámorunk.
Bús proletárod - ó nyomorult Élet!
Mások vigan vasárnapolnak.
De nem bánom, víg vígan fusson,
Én erős karral kicsikarom tőled
Csakazértis az ősi jussom.
És öblös mellel hymnusodat zengem,
Futottam már, de most kivárlak.
Ó, hogyha néha riadok is tőled -
Nagyuram, Élet ne taszíts el!
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me