József Attila: ÜDVÖZLÉS
ÜDVÖZLÉS
Ma újfent üdvözöl szivem
A szomorúság enyhiben.
A szomorúság enyhiben.
Ma száll szerelmem bronzhajadra,
Mint holdsugár pajkos patakra.
Mint holdsugár pajkos patakra.
Ma bús torokbul hull a szó,
Mint holt fölött a puskaszó.
Mint holt fölött a puskaszó.
Ma nem fogynék ki én a csókbul:
Galamb szemelne friss kacsókbul.
Galamb szemelne friss kacsókbul.
Ma ím elődbe térdelek,
Szerelmesen köszöntelek.
Szerelmesen köszöntelek.
De férfiságom harcra int,
Csitítom, fölpattan megint.
Csitítom, fölpattan megint.
S oly bús szivem, hogy még megöllek.
Nem ma, ne félj, ma üdvözöllek.
Nem ma, ne félj, ma üdvözöllek.
1922. nov. 9.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
