József Attila: A CIPŐ
egy ilyen tapos,
két megtörött, szelid orcám
azért bánatos.
Lekvár lesz a sár?
Neki mindegy. Füzőmből meg
kanócot csinál.
rám, a marcona.
Kiadhatom a lelkemet, -
ennek nincs hona.
elébe teszem,
elpirul ugyan, de aztán
döfköd mérgesen.
visszanéz csunyán
s ő is, az én morcos költőm
nyelvét ölti rám.
Hordott egy huszár
s váltogatott, a hűtelen.
Ennek vége már.
vetett volna ki
Észak homályló havára
dérrel porlani,
tigris tépne szét,
vagy gyík fülelné belőlem
az éj gyors neszét,
szét a termeszek, -
vagy tengeri zöld homálynak,
ahol elleszek
mint cipő-virág,
mig belepnek puha testtel
iszamos csigák.
szagolna maki,
vagy csak mocsári gólyának
vetett volna ki!
szállana velem,
lassút lépne s állva tollal
fedné egy felem.
két éve tapos,
két megtörött, szelid orcám
azért bánatos.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me