József Attila: A BŰN
de jól érzem magam.
Csak az zavar e semmiben,
mért nincs bűnöm, ha van.
De bármit gondolok,
az én bűnöm valami más.
Tán együgyű dolog.
e bűnt keresem én;
elhagytam érte egy anyát,
bár szivem nem kemény.
az erény hősein;
s hogy gyónjak, kávézni hivom
meg ismerőseim.
kit, talán az apám -
elnéztem, amint vére folyt
egy alvadt éjszakán.
hisz emberek vagyunk
s mint megdöföttek, hirtelen
majd mi is lerogyunk.
ki fut, hogy dolga van;
megnézem, ki tünődik el;
ki retteg boldogan.
ki szemmel, melegen
jelez, csak ennyit: Vannak itt
s te nem vagy idegen...
és együgyű nagyon.
Akkor a világ kicsi lesz
s én játszani hagyom.
ne fáradjon velem;
majd én föloldozom magam;
ki él, segít nekem.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me