Juhász Gyula: Magyar elégia
Elénekeljem?
Félek, hogy szívem szakad meg a dalban.
Örökségem e búbánatos dallam.
Hiszen tudjátok:
A magyar, aki hívatott a nagyra
És büszke útját mindig félbehagyja.
Mely égre támad,
Miért kell nékünk, napimádó rajnak,
Elébe vágni örök zivatarnak?
S érezi lelkem,
Hogy e nótára megy az én életem,
Hogy ez az ének a végzetem nekem!
Nékem elég ez.
Legalább népem nagy tragédiája
Az én sorsomban is magát példázza!
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me