Juhász Gyula: Új Faeton
Új Faeton
A csillagok közé suhanva
- Bús árnyam száll e tájon át -
Az élet egyre hidegebb lesz
És nem lelem tűnt örömök nyomát.
- Bús árnyam száll e tájon át -
Az élet egyre hidegebb lesz
És nem lelem tűnt örömök nyomát.
Szállok a kékes Szíriuszba
- Hideg fény, ó de úgy ragyog -
S a magasságban sorra gyúlnak
Dalaim, az új, hulló csillagok.
- Hideg fény, ó de úgy ragyog -
S a magasságban sorra gyúlnak
Dalaim, az új, hulló csillagok.
Csak néha szédül a fejem még,
- Ó régi, édes, bús mesék -
Mikor a mélyből feltör egy hang,
Mely egykor szerelmes szívemben élt!
- Ó régi, édes, bús mesék -
Mikor a mélyből feltör egy hang,
Mely egykor szerelmes szívemben élt!
Mely egykor úgy csendült remélve,
- Letört szerelmek, csönd legyen! -
Mint orgonaszó lágy zenéje
A májusvégi, régi ünnepen!
- Letört szerelmek, csönd legyen! -
Mint orgonaszó lágy zenéje
A májusvégi, régi ünnepen!
...De ekkor a Nap kocsijának
Gyeplőit ércesen fogom,
Ne szédülj, dalok Faetonja,
Törj csillagokba, sápadt homlokom!
Gyeplőit ércesen fogom,
Ne szédülj, dalok Faetonja,
Törj csillagokba, sápadt homlokom!
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
