Juhász Gyula: A korán elmenők
Mert rózsás hajnalán ment árnyai közé
S ezer liliomot szórtál rá ama dalban,
Sírját száz verssorod könnyezve öntözé:
És jámbor Aeneas előtt is láttatád
Mint késő unokát, babértalan, ki fájón
S rózsásan várja a fehérkarú halált:
Derengő árnyaid elízi mezején
Szelíd magadat is, utánad messze fény,
S mögötted a nagy és mély századokon át
Borús utódaid koránhaló sorát?
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me