Juhász Gyula: Anonymus
Ismeretlen arc mély szeme ég,
Mint láng, melyet idő, messzeség
Nem olt el középkor éjjelében.
Gőggel, mintha szekercét ragadna
És csatát vezetne vérviharba,
A foglalás tetteit jegyezte.
Érezte, hogy erő, támadás van,
Magyar erő és jövő zenéje!
Századok mély trombitája harsan
Győztesen a vén deák szavakban.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me