Juhász Gyula: A bakter
- Ó július víg tája, kék ege! -
Egykedvű lágyan végigzendül árván
Az álmos őr virrasztó éneke.
Míg hallgatom az ószláv dallamot,
Eszembe jut a nyári róna tája
És fénye, mely bennem végsőt ragyog.
Sok régi vers, sok régi csók, öröm,
Eszembe jut a boldog végtelenség,
A távol élet, a virágözön.
S a szomorú szláv dallam fáj nekem,
Rokon velem, bánatra és közönyre
És idegen és örök idegen.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me