Juhász Gyula: Feledés
Feledés
Ha volna selymes, karcsú paripám,
A neve Feledés, a vére sárkány,
Ki úgy rohanna, mint tűnt üdv után
A gondolat a balvégzet magányán:
A neve Feledés, a vére sárkány,
Ki úgy rohanna, mint tűnt üdv után
A gondolat a balvégzet magányán:
Fölülnék rá s az őszi völgyeken
Széllel rohannék az avart kavarva
S úgy futna tőlem e silány jelen,
Mint porzó láncosfű a zivatarba'
Széllel rohannék az avart kavarva
S úgy futna tőlem e silány jelen,
Mint porzó láncosfű a zivatarba'
S ahol legőszibb, legfájóbb a táj,
Hol a világ egy szép schönbrunni park,
Szivem, e lázas, torpanó, riadt,
Hol a világ egy szép schönbrunni park,
Szivem, e lázas, torpanó, riadt,
Átugraná a végső akadályt
És Feledés megállna, megigézve
És égre nézne boldog, holt vitéze.
És Feledés megállna, megigézve
És égre nézne boldog, holt vitéze.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
