Juhász Gyula: Dózsa feje
- Ezerötszáz tizennégyben -
A kakas épp harmadszor szólt,
Dózsa feje Szegeden volt.
Hajnal előtt sírba tette,
Lenn a sírban, némán, mélyen,
Alszik a fej vaksötétben.
Hófehér lőn nemsokára,
Mint viola rózsa mellett,
Hervad ő is Dózsa mellett.
Síri virág, aki szűz volt,
Koponyák és szívek porán
Új dalba fog új csalogány.
Szőnyegén a temetőnek,
Elhervadnak mind a rózsák
Őskertedben, Magyarország.
Mikor csak a kakas éber,
Kigyúl egy láng, mint az őrszem,
A szegedi temetőben.
Földi tüzek égi mását,
Vár egy napot fölkelőben,
Régi magyar temetőben!
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me