Juhász Gyula: Negyven évvel
Negyven évvel
1
Ó asszonyom, ki csókot, lelket adnál,
Hiába vártalak egy életen,
Én szomjamat oltottam több pataknál,
De te volnál a tenger, végtelen,
Én lelkemet kínáltam több kalandnál,
De lelkem lelke, nem jöttél velem.
Ó asszonyom, még tavaszok lehetnek
S te nem fogsz jönni semmi kikeletnek
Új balzsamával: a sírom felett
Kihajtasz tán, mint nefelejcs, lehet!
Ó asszonyom, ki csókot, lelket adnál,
Hiába vártalak egy életen,
Én szomjamat oltottam több pataknál,
De te volnál a tenger, végtelen,
Én lelkemet kínáltam több kalandnál,
De lelkem lelke, nem jöttél velem.
Ó asszonyom, még tavaszok lehetnek
S te nem fogsz jönni semmi kikeletnek
Új balzsamával: a sírom felett
Kihajtasz tán, mint nefelejcs, lehet!
2
Már jubiláljak? Eddig jajgatott csak
Fajtám s magam sorsán e méla dal,
És engemet sohase pártfogoltak
Drága urak és olcsó diadal.
Már jubiláljak? Én bíz azt tudom csak,
Hogy negyven éve vagyok már fiatal!
Már jubiláljak? Eddig jajgatott csak
Fajtám s magam sorsán e méla dal,
És engemet sohase pártfogoltak
Drága urak és olcsó diadal.
Már jubiláljak? Én bíz azt tudom csak,
Hogy negyven éve vagyok már fiatal!
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
