Juhász Gyula: Temetők
Temetők
Szeretem és keresem őket,
A gyönyörű, víg temetőket.
A gyönyörű, víg temetőket.
Mert csak az élők sírnak, búsak,
A temetők mind koszorúsak.
A temetők mind koszorúsak.
Ott a virágok dúsan nőnek,
Poraiból a szeretőknek.
Poraiból a szeretőknek.
A ciprusok úgy integetnek:
Térj meg közénk, fáradt eretnek.
Térj meg közénk, fáradt eretnek.
A gondolat itt sarut oldva
Fölnéz a hívó csillagokba.
Fölnéz a hívó csillagokba.
Királyi bíbor itt elvásik
És rongy lesz a föltámadásig.
És rongy lesz a föltámadásig.
Szeretem és keresem őket,
Az igazságos temetőket.
Az igazságos temetőket.
A sírokon úgy elmélázom,
Mint nyájai fölött a pásztor.
Mint nyájai fölött a pásztor.
És furulyám szelíden várja,
Míg szól az angyal trombitája.
Míg szól az angyal trombitája.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
