Kölcsey Ferenc: A FÖLDHEZ
A FÖLDHEZ
| Szent kebeledből |
Az emberi nem,
S szent kebeledbe
Tér meg ismétlen
A napok szálltával,
Föld, hüv anyánk!
| Mégis az ember |
Csillagokig fel
Vágyakozik,
S lebegő szárnnyal
Készül törni
Útat magának
A nap felé;
De visszahanyatlik
Küzdése közt,
S légi szeleknek
Játéka leszen,
Mint barna felhők
A sziklatetőn.
De te, szent anya,
Délceg gyermekedet
Várod öleddel
És kebeledben
Nyugtatod őt,
Lenge füvekből
Szőve reája
Hűs fedelet.
Cseke, 1816. május 6.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
